Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-18
15 A kormányfő azzal a javasl attal élt a megbeszélésen, hogy október 22én az Operaházban a nemzet egységét leghívebben kifejező köztársasági elnök mondjon ünnepi beszédet. Gyurcsány Ferenc szerint ugyanis a megemlékezések akkor szolgálhatják igazán a nemzeti összetartozás erősítését, ha a központi ünnepségeken keresztül is az ország minél több polgára érezheti magáénak a forradalom emlékét – fogalmaz a szóvivői nyilatkozat. A Magyar Nemzet szerint Gyurcsány Ferenc tegnapi javaslatával bizonyos értelemben a „meleg vizet találta fel”, hiszen – értesüléseink szerint – kezdettől úgy szerepelt a hivatalos központi ünnepségek menetrendjében, hogy az ünnepnap előestéjén az Operaházban kizárólag az államfőé lesz a szó. Ismeretes, hónapok óta vita dúl: ünnepeljeneke az ötvenhatos veteránok a kommunista utódpárt által fémjelzett kormánnyal a nagy nemzetközi protokollal megrendezendő kerek évfordulón. – A köztársasági elnök október 22én beszédet mond az Operaházban – mondta lakonikusan Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal szóvivője, ak itől a lap szerette volna megtudni, miként viszonyul Gyurcsány felvetéséhez Sólyom László. Danks Emese kormányszóvivő egyébként azt is közölte: a miniszterelnök október 23án a parlamenti megemlékezésen szólal fel. vissza Független szakértő politikai rövid pórázon? - Morvai Krisztina: Nem hunyászkodtam meg a kormány retorziójától tartva Magyar Nemzet 2006. augusztus 18. Riporter: Szabó Anna Nem voltam hajlandó meghunyászkodni sem az antiszemitizmus vádjától reszketve, s em a magyar kormány retorziójától tartva – reagált először Morvai Krisztina arra a hírre, hogy nem kívánják mandátumát meghoszszabbítani. Az ELTE Jogtudományi Karának docense, valamint a Női és Gyermekvédő Központ Alapítvány vezetője több éve tagja az ENSZ nők elleni diszkrimináció megszüntetése konvenciójának (CEDAW), amely 1979 óta 183 ország által aláírt női emberjogi chartaként működik. Morvai Krisztinát többéves munkájának tapasztalatairól kérdeztük, és arról, hogy egy független szakértő esetében a sza kmai álláspontok mennyire kerülnek szembe a politikai érdekekkel. Dr. Morvai Krisztina Jogász, docens – Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar büntetőjogi tanszék, a Női és Gyermekvédő Központ Alapítvány vezetője. Az amerikai Madison Egy etem (Visconsin) oktatója volt, 1994 – 95ben a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon jogászként dolgozott. Több külföldi és hazai szakfolyóiratban publikált, 2002ben jelent meg a Terror a családban című könyve. Szakterületei: nők és gyermekek elleni erőszak, c saládon belüli erőszakos cselekmények, visszamenőleges igazságtétel, prostitúció és nőkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények. Háromgyermekes édesanya. Hogyan és milyen feladatkörrel delegálta önt a magyar kormány az ENSZ női jogvédő grémiumába? – 200 2ben jelölt az akkori kormány a 23 független szakértőből álló bizottságba, jelölésemet a kormányváltás után az MSZP – SZDSZkoalíció helybenhagyta. A jelölés még nem jelentette azt, hogy automatikusan tagja is lettem a CEDAWbizottságnak: egy igen komoly v ersenyben mért meg, majd választott meg a 183 tagállam. Az ENSZnek összesen hat emberi jogi bizottsága van, melyből a CEDAW, a női jogok bizottsága az egyik. Magyarországon talán a gyermekjogi bizottság a legismertebb, mely a CEDAW ikertestvére. Nem az or szágokat képviselő küldöttek ülnek az egyes testületekben, hanem olyan független szakértők, akik esküt tesznek arra, hogy sem a saját államuktól, sem más államtól semmiféle instrukciót nem fogadnak el, és csak a saját szakmai és emberi lelkiismeretük szeri nt járnak el a munkájuk során. Feladatunk, hogy a női alapjogokat ratifikáló 183 tagország négyévente benyújtandó országjelentéseit elbíráljuk, és ellenőrizzük, milyen lépések történtek a jogszabályalkotásban, a bírói gyakorlatban és a nők tényleges élethe lyzetének változásában. Az egyes tagállamoknak számot kell adniuk, hogy menynyire tartják be a CEDAWegyezmény pontjait, illetve a bizottság ajánlásait, melyek egyebek mellett érintik a munka világát, az egészségügyi ellátást, a nők elleni erőszak és a pro stitúció kérdését, és a nőkereskedelmet is. A testület ajánlásai jogilag kötelezőek a tagországokra nézve, ezért roppant fontos, hogy valóban független szakértők üljenek a bizottságban. Néhány évvel ezelőtt a tagállamok csaknem fele ratifikálta azt a fakul tatív jegyzőkönyvet is, amely egyének számára is lehetővé teszi, hogy panasszal élhessenek a bizottságnál, és jogorvoslatért folyamodhassanak az ENSZ-
