Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-18
11 RMDSZ valamennyi tisztségviselőjé től is, hangsúlyozva, hogy személy szerint semmilyen kapcsolata nem volt a Szekuritátéval. vissza Több kisebbségi önkormányzat alakul Új Magyar Szó 2006. augusztus 18. Szerző: Guther M. Ilona, Budapest A magyarország i Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal becslése szerint több kisebbségi önkormányzat alakulhat az október 1jei önkormányzati választásokat követően, mint négy évvel korábban. Idén kétezer körül lehet majd a számuk a 2002ben alakult 1843 kisebbségi önkor mányzathoz képest. A NEKH arra alapozza becslését, hogy a kisebbségi választói névjegyzékbe - az Országos Választási Iroda által közétett adatok szerint - július 15ig, azaz a határidő lejártáig 199 791 magyar állampolgár kérte felvételét. A kisebbségi vá lasztói névjegyzék - a kisebbségi törvény módosításával - azért vált szükségessé, hogy elkerülhető legyen a 2002es választásokkor tapasztalt etnobiznisz jelensége. Magyarán az, hogy egyes kisebbségi önkormányzatokba olyan jelölteket is beválasszanak, akik nem az adott kisebbséghez tartoznak. Magyarországon kisebbségi önkormányzatokat 1994 óta lehet választani, de az ezt szabályozó törvényben nem volt egyértelműen meghatározva sem az, hogy ki lehet jelölt, sem az, hogy ki szavazhat. Így bármely magyar álla mpolgár - függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű - jelöltethette magát bármely kisebbségi önkormányzatba, és bárki szavazhatott is a kisebbségi önkormányzati jelöltekre, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű. Sokan ki is használták a lehetőséget, például olyan roma önkormányzat is alakult, melynek egyetlen roma tagja sem volt. A törvény módosításával most csak azok lehetnek jelöltek, illetve csak azok szavazhatnak, akik kérték felvételüket a kisebbségi névjegyzékbe. Jelölteket csak kisebbségi civi l szervezetek állíthatnak. És a jelölteknek nyilatkozniuk kell többek között arról, hogy ismerik az adott kisebbség nyelvét, kultúráját. Magyarországon hivatalosan 13 nemzeti és etnikai kisebbséget tartanak nyilván. A kisebbségi névjegyzékbe való felvételé t kérő mintegy kétszázezer választópolgár 45át képezi százalék a 2001. évi népszámláláson magukat nemzetiségnek vallóknak. Másfél évtizede 443 ezren vallották magukat a 13 kisebbség egyikéhez tartozónak. Az Országos Választási Iroda adatai alapján a kisebb ségi névjegyzékbe 106 335 roma, 45 983 német, 15049 szlovák, 11 090 horvát, 4404 román, 3 061 lengyel, 2 729 ruszin, 2 451 görög, 2 361 örmény, 2 143 szerb, 2 110 bolgár, 1 084 ukrán és 991 szlovén kérte a felvételét. A NEKH elnöke, Heizer Antal szerint a regisztráltak száma azt mutatja, hogy a kisebbségi szervezeteknek sikerült mozgósítaniuk az érintetteket. A NEKH becslése szerint idén 47 települési román kisebbségi önkormányzat alakulhat a jelenlegi 44 helyett, Budapest 23 kerülete közül 16ban a jelenl egi 18hoz képest. Békés megyében viszont 13 a jelenlegi 12, HajdúBihar megyében 11 9 helyett. Csongrád megyében maradna a jelenlegi 5, és alakulhat 11 két olyan megyében - BorsodAbaújZemplén és Pest , ahol eddig nem volt. A névjegyzékben szereplő 44 04 román nemzetiségű választópolgár 69 településről jelentkezett: Budapesten 799en, Békés megyében 16 településről 2271en, legtöbben Méhkerékről és Kétegyházáról, HajdúBihar megyében pedig 15 településről összesen 973an. A 69 település közül 23 települ ésről csak 11 választópolgár kérte felvételét a névjegyzékbe és van további 11 település, ahonnan 23. Megyei román kisebbségi önkormányzat Békés és HajdúBihar megyében alakulhat, valamint a fővárosban. A romák az ország valamennyi megyéjében alakíthatn ak megyei önkormányzatot, a németeknek 9 megyében lehet képviseletük. A fővárosban 11 kisebbség választhat, Pest megyében pedig 5 nemzetiség alakíthat megyei önkormányzatot. Települési kisebbségi önkormányzat legnagyobb számban, összesen 275, Baranya megyé ben jöhet létre. vissza
