Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-14
15 effajta kísérletek három szinten zajlanak napjainkban: megosztani próbálják a különböz ő felekezeteket, az egyes felekezeteken belüli irányzatokat (konzervat ív, fundamentalista, pietista vagy liberális), de érvényesül az országhatárok általi megosztottság is. Bibliai értelemben csak egyetlen egyház létezik – mondta a fideszes politikus, aki felhívta a figyelmet a vallási párbeszédre, az ökumenére. MTI vissza Magyar remények Magyar Hírlap, 2006. augusztus 14. Nem hiszem, hogy Európa határvitái lezárultak A magyar külpolitika egy sor feltevésen alapul. Az els ő az, hogy Magyarország gazdasági és politikai jöv ő jét az integrált és kib ő vül ő Európai Unió határozza meg. A második szerint Magyarország biztonságát a NATO garantálja. E kett ő b ő l következik a harmadik, mely szerint Magyarország határainak kérdése lezá rt ügy. A negyedik feltevés lényege az, hogy Oroszország befolyási övezete – épp az EU és a NATO miatt – nem terjed túl a Kárpátokon. Az ötödik szerint Magyarország – ezeken a kapcsolatrendszereken kívül – képes pozitív kétoldalú kapcsolatot ápolni az Egye sült Államokkal. Végül a hatodik: ezt a komplex rendszert korlátlan ideig fenn lehet tartani. Bizonytalan pillérek E feltevések közül jó néhány minden bizonnyal hosszú ideig megállja majd a helyét. De aligha mindegyik. Magyarország stratégiai gondja az, hogy kialakította ezeknek a bonyolult feltevéseknek a rendszerét, és mindegyiküknek érvényesnek kell lenni ahhoz, hogy a magyar külpolitika koherenciája megmaradjon. Ha egyetlen elem elmozdul, a végs ő feltevés már nem lesz igaz. Kezdjük a magyar külpoliti ka alapvet ő mozgatórugójával, az Európai Unióval. Az EU gazdasági szövetség, és az is marad. A francia álom egy politikailag és katonailag is egyesült Európáról éppen Franciaországban ért véget. Az EU ugyanakkor még gazdasági unióként is mélyen megosztott: vannak országok, ahol euróval fizetnek, és vannak, ahol nem. Túl azon, hogy ez milyen feszültségekkel jár, két kérdést nem szabad figyelmen kívül hagyni: 1. valamely gazdasági uniónak akkor van értelme, ha nyilvánvaló gazdasági el ő nyökkel jár. 2. az EU ne m szuverén. Az EU szövetét rendkívüli módon kikezdik majd a fejl ő dés, az üzleti ciklusok és a gazdasági kultúra különböz ő szintjein lév ő országok közötti jelent ő s gazdasági különbségek. Elképzelhet ő , hogy az EU képes lesz kezelni ezeket a különbségeket, ám ez nem biztos, és akkor az unió minden szuverén tagja saját szuverén érdekeit tarthatja szem el ő tt. Hasonló a helyzet a NATOval is. Világos, hogy Washington, illetve néhány európai ország másképp látja a világot, és ez nemcsak a Bushadminisztráció alatt van így. Ne feledjük, a koszovói beavatkozás nem NATOakcióként indult. A NATO konszenzusok alapján m ű köd ő rendszer, és jó ideje az igazán fontos kérdésekben nem volt egyetértés a szervezeten belül. E nélkül pedig a NATO egyszer ű en nem m ű ködik, így nem is képes sokkal többet nyújtani, mint Magyarország biztonságának szimbolikus garantálását.A magyar gondolkodásmód egyik velejárója az a feltevés is, hogy az ország határainak kérdése vitán felüli, hiszen az EU- és NATOtagság lehetetlenné teszi a határkiigaz ítást. Ha azonban az EU az évek folyamán már kevésbé lesz vonzó, és a NATO is beszorul az amerikai, illetve a francia – német érdekek közé, mindkét tagság ereje csökkeni kezd. S ne feledjük, a határkérdés nem csupán magyar ügy. Szlovákia vagy Románia hosszú távú stabilitását sem lehet biztosra venni, és el ő fordulhat, hogy Magyarországnak szembe kell néznie a határkérdéssel – függetlenül saját érdekeit ő l vagy kívánságaitól. Az EU- és a NATOtagság nem zárja ki ezeket a lehet ő ségeket. Az önelégültség luxusa Ennek részben az az oka, hogy Oroszország viselkedése kiszámíthatatlan. Moszkva viszonya a volt szovjet tagállamokhoz drámai változásokon ment keresztül. Ellentmondást nem t ű r ő viselkedése Ukrajnában és a Kaukázusban új hozzáállásra utal – a régióhoz és kü lönösen az Egyesült Államokhoz. Az oroszok világossá tették, hogy van befolyási övezetük, és készek azt megvédeni. Ahogy az orosz befolyás meger ő södik a Kárpátok mentén, nem zárható ki, hogy Oroszország képes lesz és kész is lesz kiterjeszteni ezt az öveze tet a Kaukázuson túlra is. Mindeközben a kétoldalú kapcsolatok az Egyesült Államokkal mind fontosabbak lesznek. Magyarország már ma is ápol kétoldalú kapcsolatokat Amerikával a NATO keretein kívül, hiszen otthont adott egy amerikai légi bázisnak, és együtt m ű ködött az amerikaiakkal Irakban. Ha az EU nem lesz több gazdasági egységnél, és a NATO már nem lesz m ű köd ő képes, Magyarországnak egy sor geopolitikai üggyel foglalkoznia kell: a határkérdést ő l egészen addig, hogy mit kell kezdeni Oroszországgal. Kétséges tehát, hogy tíz év múlva a fenti felvetések mindegyike megálljae majd a helyét. Magyarországnak ezért el ő ször is fel kell ismernie, hogy nem engedheti meg magának az önelégültség luxusát. Nincs olyan rendszer, amely megvédené a történelmi változásoktól és
