Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-14
13 szerint is nagyon furcsa a közalapítványok helyzete, mert az alapítói vagyon erejéig (ez tízmillió forint volt a törvény meghozatala idején) kezességet kell vállalniuk, ám amivel időközben gyarapították a vagyonukat, az fölött már a közalapítvány rendelkezik. A kormánydöntés alapján kapott ingatlan például a közalapítvány döntése alapján használható fel. Ha egy kormányzat meg akarja szerezni e zeket a vagyontárgyakat, két út áll előtte. Elrendelheti egyes közalapítványoknál az önfelosztást, vagy azzal próbálkozik, hogy törvény által szünteti meg ezt a formát. Erre történt most kísérlet, hiszen azok a közalapítványok, amelyek a kormányzathoz köze li vagy a minisztériumokban kapott épületekben működnek, visszaszállnak az alapítóra, így a minisztériumokra. Tisztázatlan, hogy egy közalapítvány megszűnése után annak épületét például ki őrizze, szó sincs az ingó vagyon sorsáról. Valószínűleg visszakozot t a kormány a vélhető perek elől. Az Igazságügyi Minisztériumot állítólag szintén sokan megkeresték, mi a jogalapja annak, hogy a kormány elszedi a közalapítványok vagyonát. A közalapítványok kurátorai szerint valószínűleg a kormányzat azután kényszerült m eghátrálásra, hogy rájöttek: ez olyan jogi helyzetet teremtett volna, amelyből maga a kormányzat sem talált volna kiutat. A kormányzat számára, amely klientúrája igényeinek kielégítésén kívül talán a költségvetést kívánta toldoznifoldozni, az egyetlen meg oldást az államosítás jelentette volna, s az 50es évek rosszízű gyakorlatán kívül nem maradt volna más mozgástere – ez állhat a fideszes módosító javaslat elsöprő sikerének hátterében. Mégis, mint azt Nyitrai Imre is kiemelte, szinte biztosan várható, hog y a hatalmas értékű vagyontárgyak továbbra is vonzzák a privatizátorok figyelmét. Ősparkok, nagy értékű ingatlanok, a háború előtti elit kastélyai kerültek még a kommunista hatalomátvétel időszakában állami kézbe, majd lettek többek közt szociális intézmén yek, fogyatékosokat ellátó otthonok. A recept már készen áll: az alapítvány átveszi majd a kormányzattól a magas működtetési költségek terheit s szerény mosollyal a vagyontárgyakat is. Egy ideig továbbra is eredeti rendeltetésének megfelelően működik az ép ület, mondjuk két esztendeig. Aztán átmeneti működési problémák következnek. És valaki előbbutóbb biztos rájön, mi a megoldás. Határidőre. A megszűnés nem veszélyezteti ugyan a Fogyatékos Gyermekekért Közalapítványt – tájékoztatta lapunkat Losoncz Mária titkárságvezető – , ám összevonják egy másik alapítvánnyal a 2118/2006os kormányhatározat értelmében. A döntés szerint a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány és a Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány összevonását január 1jéig kell végrehajtani. A Fogyatékos Gyermekekért Közalapítványt a döntést követően nem kereste meg a kormányzat. Losoncz viszont felkereste az alapítói jogokat gyakorló oktatási tárcát és a szociális tárcát, amely a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány felett diszponál. – Úgy tudom, vannak elk épzelések, ám semmit nem tudunk pontosan – foglalta össze tapasztalatait, hozzátéve: teljesen bizonytalan a közalapítvány számára a 2006. év, ám a 2005ös sem volt zökkenőmentes. Már a tavalyi év is jelentősen csökkentett támogatással indult: míg 1997ben az alapítói támogatás évi 200 millió forint volt, 2004ben ez az összeg 180 millió forintra csökkent, 2005ben 89 millió forinttal, az idén 65 millióval támogatta a kormányzat a fogyatékos gyermekek ügyét. A drasztikus lefaragások jelentősen korlátozzák az alapítvány mozgásterét: míg a korábbi kereteket kihasználva rendszeresen gyűjtöttek további forrásokat, így pályáztak, együttműködési megállapodásokat kötöttek, hogy a területen el tudják látni feladatukat, a régebben évente beadott tizenegytizenkét pály ázat helyett mindössze „egy fél” pályázatra futotta. Losoncz Mária fontosnak látja, hogy a két alapítvány összevonásával ne csak a szociális ellátás területén történjenek fejlesztések, s reméli, akik tudnak, figyelnek a szakmai szempontokra. vissza Egységet hirdettek a reformátusok Népszava, 2006. augusztus 14. A magyar egység szükségességét hangsúlyozták és a 2004 deemberi népszavazás kimenetelén próbáltak felülem elkedni az V. Magyar Református Világtalálkozó szónokai. A találkozó, amely a szombati kolozsvári nyitóünnepséggel kezd ő dött, a hét végén több erdélyi városban, településen folytatódott. A rendezvényen köszönt ő beszédet mondott T ő kés László, a Királyhágóme lléki Református Egyházkerület püspöke, aki szerint a kommunizmus öröksége mellett azok is hibásak a népszavazás végkifejletéért, akik a kett ő s állampolgárság ellen kampányoltak. A résztvev ő református hívek által beszéde végén hosszan megtapsolt királyhág ómelléki püspök emlékeztetett Bocskai István erdélyi fejedelem végrendeletére, aki az erdélyieknek azt üzente, hogy ne szakadjanak el a magyarországi testvéreikt ő l, a magyarországiaknak pedig, hogy ne taszítsák el maguktól az erdélyieket. A 2004es magyaro rszági népszavazás eredményére utalva T ő kés leszögezte: vannak azonban, akik Bocskai örökségét megtagadták. Hangsúlyozta: nem híve a kollektív b ű nösségnek, ezért nem tekinti az összes magyarországit hibásnak a történtekért. T ő kés az RMDSZt is bírálta, ame lyet - mint fogalmazott - szimbolikus értelemben szintén meg kellene keresztelni, mivel szerinte a szervezet több tagja megfeledkezett eredetileg tett
