Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-12
16 kezdeményezéseket, önreprezentációs kulturális értékrendeket hozzanak létre. Magyarország belépett az EUba, a kisebbségek pedig - minő paradoxon! - indián sátor táborban érezték magukat, holott éppen ekkor kellett volna megtenni a nagy szellemi nyitást az anyaország és saját államuk nemzeti többsége felé. Ebben a nyitásban igazolódik a kisebbségi autonómiatörekvés is, amely azonban nem lehet kirakatként szereplő e gypártrendszerű indiántábor, hanem saját értékrenddel bíró, plurális, dinamikus, a magyar és az európai versenytérben önmagát meghatározó, republikánus erényeket ápoló közösség. Mit jelent a nyitás az anyaország felé? Azt, hogy egy színvonalas délvidéki napi- vagy hetilapnak jelen kell lennie az anyaországi médiapiacon, saját érdekében vállalnia kell a versenyt, mert ami Szabadkán és Szegeden értéket jelent, annak hatása van Belgrádban is. Hiteles mérce ez az oktatásban és a legkülönbözőbb szakmai ágazato kban is. Meddőnek és tiszavirágéletűnek bizonyulnak azok az igyekezetek, amelyek egy anyaországi intézményt akarnak átkopírozni a határon túlra. E törekvés helyett olyan intézményeket kell létrehozni, amelyek az anyaországiak számára is vonzóak lesznek, m ert abban az esetben kívánatosak lesznek a tágabb régió számára is. Ma a regionális jelenlét biztosítja a leghatásosabb kisebbségvédelmet. A magába zárkózó, sértődötten visszavonuló kisebbség szavát Európa nem érti. Az elszigeteltség ugyanis életképtelensé get szül. Ebben a versenyben kell az anyaországnak a kezdeti esélyegyenlőséget támogatnia. Ami azonban nem tarthat örökké, hiszen ami gyenge, az elhull, születik helyette új. A kisebbségben is. Ebben a folyamatban tisztázódnak le az értékek, születnek meg az értékrendek. A magyarmagyar párbeszéd ekkor már nemcsak a guruló forintokról, az anyaországi pártok közötti ingázásról szól (mert az eddigi támogatási rendszer ezt kínálta fel, s előidézte a Nagy Kisebbségi Civakodásokat), hanem a magyarság tekintélynö velő párbeszéde lesz. Mit jelent a nyitás a nemzeti többség felé? Azt, hogy a kisebbség keresi a teret, amelyben hatást gyakorol a többségre, képes hatást gyakorolni rá, mert van ereje a hatásokat elfogadni. vissza Újabb k ormányfenyegetés szlovák energiacégeknek Népszabadság • Szilvássy József • 2006. augusztus 12. A szlovák kormányfő gazdasági hazaárulással vádolta meg elődjét, Mikulás Dzurindát, és a jelenleginél méltányosabb energiaárakat követel a külföldi többségi tu lajdonban levő pozsonyi társaságoktól. - Szlovákia az előző kabinet gazdasági hazaárulása miatt túszhelyzetbe került a külföldi többségi tulajdonban levő szlovákiai természetes monopóliumokkal, valamint a meghatározó piaci pozícióban levő társaságokkal s zemben. Ezért felszólítjuk őket, hogy augusztus végéig a lakosság vásárlóerejének megfelelően mérsékeljék az áraikat. Ha nem teszik meg, akkor az állam törvényes eszközökkel érvényesíti az akaratát - jelentette ki tegnap Robert Fico pozsonyi kormányfő, aki részt vett azon a tanácskozáson, amelyen a kabinet követelését Lubomír Jahnátek gazdasági miniszter közölte az olasz többségi tulajdonban levő Szlovák Villamosművek, a francianémet érdekeltségű gázművek, a Molcsoporthoz tartozó Slovnaft, valamint több r egionális villanyáramszolgáltató cég vezetőivel. A miniszterelnök az eszmecserét követő sajtótájékoztatón így folytatta: - Megengedhetetlen, hogy a gázművek - amely tavaly 21 milliárd koronás tiszta hasznot vágott zsebre - ősztől ismét növelni akarja a dí jakat. Elfogadhatatlan, hogy miközben Szlovákiában az átlagbér uniós viszonylatban a legalacsonyabb, viszont a villanyáram a második legdrágább a tagországok között. Ha az érintett cégek továbbra is kizárólag csak a hasznukat tartják szem előtt, akkor jogs zabályaink érvényesítésével közbelépünk - szögezte le a kormányfő, aki néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy az állam hajlandó az olasz Enel cégtől visszavásárolni a Szlovák Villamosművek többségi tulajdonrészét, de a címzettek azonnal közölték vele, ho gy a részvénycsomag nem eladó. Tegnap sem ő, sem pedig a gazdasági tárca vezetője nem közölte, milyen mértékű árcsökkentést tartanak indokoltnak. A tervezett ellenlépéseket pedig elmondásuk szerint azért nem részletezték, mert akkor "az érintett cégek alap osan felkészülhetnének a védekezésre". Hana Simková, a pozsonyi Slovnaft szóvivője elmondta: üdvözlik a kormány érdeklődését az energiaárak iránt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákiában a benzin tiszta ára az ötödik, a gázolajé pedig a negyedik leg olcsóbb uniós viszonylatban. A benzin árának 33 százalékát a beszerzési költségek, 53 százalékát az adók teszik ki, s a Slovnaftnak jutó 14 százalékban pedig a termelési, a szállítási és egyéb költségek is szerepelnek. Immár a vállalat nyereségének nyolcva n százaléka - főleg a környezetbarát termékei révén - a kivitelből származik. Dana Krsková, a gázművek szóvivője szerint az energiaárakat a világpiac szabja meg, ezért helytelennek tartják a kormány beavatkozását a gazdasági folyamatokba.
