Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-12
5 2005ben összesen háromszor tudósított Tiszacsernyőből, a Tisza parti magyar többségű kisvárosból, jóllehet, számos, tisztán szlovákok által lakott városból rendszeresen közöl híreket. E problémakörnek – a közvetlenül okozott károkon túl – számos további negatív következménye van. Ilyen mindenekelőtt az, hogy problémáinkat a mai napig nem tudtuk érthetően és meggyőzően megjeleníteni a nemzetközi nyilvánosság előtt. Alig akad, aki tíz percben, érthető an golsággal, a nyugateurópai politikai kultúra szabályainak megfelelően, statisztikai adatokra támaszkodva el tudná mondani, hol éri hátrányos megkülönböztetés a kisebbségben élő magyarokat, melyek azok a problémák, amelyek nehezítik életüket, és végül hogy an lehetne kiküszöbölni a meglévő nehézségeket. Nehéz megmondani, hogy kiutat mi jelentene, mi jelenthetne. Egy biztos: kiindulásképpen egy komoly nemzetpolitikai hivatalra lenne szükség. Amely pontosan számadatokat gyűjt össze arra vonatkozólag, hogy a sz omszédos országok magyarlakta vidékein hány magyar orvos, ügyvéd, bíró, köztisztviselő dolgozik, és számuk mennyire felel meg az adott államban élő magyar közösség részarányának. Ugyancsak aprólékosan összegyűjtött számadatokra lenne szükség azzal kapcsola tban is, hogy az egyes régiókban milyen számban jönnek létre vegyes házasságok, és a vegyes házasságban született gyermekek milyen arányban kerülnek magyar, illetve többségi iskolába, milyen arányban őrzik meg magyar identitásukat. Ezenkívül pontosan át ke llene tekinteni, hogy a szomszédos országok milyen nyelvhasználati jogokat biztosítanak magyar ajkú állampolgáraik számára, és fel kellene térképezni, hogy ezek a jogok mennyire érvényesíthetőek, illetve, hogy a magyar nyelv használata mely színtereken – i gazságszolgáltatás, egészségügy stb. – ütközik akadályba, illetve hol jelenthet hátrányt az azt beszélők számára, ha magyarul szólalnak meg. És persze rendszeresen meg kellene jelentetni állásfoglalásokat – idegen nyelven is – a határon túli magyarok ellen nap mint nap elkövetett jogsértésekkel, diszkriminációval kapcsolatban. Száz meg száz olyan konkrét, megtörtént esetet kellene összegyűjteni, amikor hátrányos megkülönböztetés ér valahol egy magyart Romániában, Szlovákiában vagy Szerbiában. „A példákat ho sszasan lehetne sorolni…” kezdetű érvelések sehova nem vezetnek, és senkit nem győznek meg semmiről. Hacsak nem minket, magunkat a saját tehetségtelenségünkről. De ezen 16 év elteltével lassan ideje lenne elgondolkodni. Hiszen éppen ez az, amit a román, a szlovák, a szerb és az ukrán politika jó ideje – ideje kimondani – zseniálisan kihasznál. vissza Sógor Csaba is gyanúban - Az RMDSZszenátor tagadja a „behálózás” vádját Magyar Nemzet 2006. augusztus 12. Szerző: Rostás Szabo lcs Vizsgálatot indított a bukaresti átvilágítóbizottság az intézményből kiszivárgott bizalmas információk ügyében, miután az egyik román napilap tegnap közölte annak a 29 politikusnak a névsorát, akinek a dossziéját átvilágítás végett átutalta a hírszer zés. A lista „behálózott” szereplői között van Sógor Csaba szenátor is. Hálózati dossziéval rendelkezik, vagyis nagy valószínűséggel a kommunista titkosszolgálat informátora volt a bukaresti Gandul szerint Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetsé g honatyja. A véleményformáló napilap tegnapi számában közölte annak a 29 politikusnak a listáját, akinek titkosszolgálati ügycsomója a napokban került át a hírszerzőszolgálattól a Securitate irattárát vizsgáló országos tanácshoz (CNSAS). A Gandul azt állí tja: a román parlament valamennyi pártjából származó befolyásos politikusok többségét megfigyelte a kommunista titkosszolgálat, tízen viszont – közöttük Frunda György és Sógor Csaba szenátor – hálózati besorolást kaptak, ami azt jelenti, hogy együttműködte k, és jelentettek a Securitaténak. Az inkrimináltak ellenben egytől egyig tagadják, hogy besúgók voltak. Sógor Csaba tegnap leszögezte: a nyolcvanas években többször kihallgatta Ceausescu elnyomó gépezete, 1984ben például azt íratták le vele, hogy nem sző tt összeesküvést a rendszer ellen, és nem szorgalmazta Erdély Magyarországhoz csatolását. „1989 novemberében a Tőkés Lászlóval ápolt kapcsolatomról faggattak, akkoriban ugyanis nyílt levélben felszólítottam a diktátort, hagyja békén a temesvári lelkészt” – emlékezett vissza Sógor, aki civilben szintén lelkipásztor. vissza Törvényen felül állnak a szerb radikálisok Magyar Nemzet 2006. augusztus 12. Szerző: Sebestyén Imre A szerbiai ügyészség elvetette a G17 Plusz kezdeményez ését a Szerb Radikális Párt betiltására. Ilyen értelmű döntése várható volt, hiszen a legerősebb pártról van szó. A szélsőségesen nacionalista szervezet jelenleg a
