Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-11
11 A július 22i határozat kimondja, hogy „Vajdasá gnak regionális identitása, politikai szubjektivitása és szerzett történelmi joga alapján törvényhozási, végrehajtási és az igazságszolgáltatási hatalmat is tartalmazó autonómiával kell rendelkeznie”. Az okirat – talán első ízben – világosan kimondja, hogy „minden itt élő nemzetiségnek és etnikai csoportnak a nemzeti autonómia különféle formáival kell rendelkeznie”. Állást foglal a kétházas vajdasági parlament mellet, amelyben az egyik ház a Polgárok Tanácsa, a másik pedig a Tartományi Tanács lenne, amelybe n „biztosítanák a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletét”. A rezolúciónak a kisebbségi jogokkal külön is foglalkozó VII. része megismétli, hogy a Vajdaság nemzeti kisebbségek számára „biztosítani és tartósan rendezni kell az autonómia minden formája m egvalósulásának módját, azon közösségi és egyéni kisebbségi jogok hatékony védelmét, amelyet a közös állam alkotmánya kell, hogy garantáljon, valamint azon többségi nemzetrészek jogait, amelyek a tágabb vagy szűkebb közösségben kisebbségi helyzetbe kerülne k”. Vajdaság alkotmányos okiratával a nemzeti kisebbségek számára „biztosítani kell azok konstitutív jellegét, nyelvi és egyéb jogegyenlőségét, a pozitív megkülönböztetés elvének alkalmazásával, valamint a teljes jogú személyi és kulturális autonómiára va ló jogát” – olvasható a dokumentumnak ebben a részében. Közös érdek A rezolúció álláspontjai első ízben és szinte teljes egészében a nemzetközi elvárásoknak is megfelelően fogalmazzák meg a vajdasági nemzeti kisebbségeknek a tartományi autonómián belüli egyenjogú helyzetét. Ez jogi alapot teremt a kisebbségi autonómiák minden formájának megvalósulására is. Mindezt figyelembe véve, egyfajta politikai vakságra utal a vajdasági magyar pártok vezetőinek közömbössége a Vajdaság teljes körű autonómiájának megva lósítását szorgalmazó pártokkal, mozgalmakkal és civil szervezetekkel való együttműködés iránt. Ezzel valójában gyengítik nemcsak a tartomány autonómiájának, de a nemzeti kisebbségi autonómiák megvalósításának esélyeit is. Egyes pártvezetők még mindig arr a várnak, hogy Magyarország felvállalja „a vajdasági magyar autonómiatörekvések aktív képviselet”. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a magyar diplomácia továbbra is belügyként kezeli a nemzeti kisebbségi kérdést, holott a nemzetközi közösség már a kilencvenes évek eleje óta nem tekinti annak. Ezért nem véletlen, hogy újabban még Sólyom László köztársasági elnök is a magyar külpolitikát „túlságosan óvatosnak és követőnek” minősíti. Összegezve: A kisebbségi jogok csak a kettős autonómia keretében, Va jdaságnak mint teljes jogkörrel felruházott autonóm tartománynak és a nemzeti kisebbségi autonómia intézményrendszerének a keretében (ahová a nemzeti tanácsok is tartoznak) valósulhat meg. Mindkét autonómiára szükségünk van. E kettős autonómia megvalósítás ához viszont a vajdasági magyarságnak a többségi nemzetnek a tartomány autonómiáját követelő demokratikus erőihez kellene társulni. Ez közös érdek. vissza Bozóki Antal A miniszter cáfolja a nemzeti tanácsok koordinátorának á llításait Slobodan Vuksanović oktatásügyi miniszter cáfolja Ana Tomanova Makanovának, a kisebbségi nemzeti tanácsok koordinátorának állítását, mely szerint nem kérték ki a nemzeti tanácsok véleményét az oktatási alaptörvény módosításának folyamatában. Vuk sanović «pontatlannak és inkorrektnek» nevezte a Szlovák Nemzeti Tanács elnök asszonyának kijelentését. A miniszter azt mondja, éppen a nemzeti tanácsok képviselői javasolták a kisebbségieket érintő módosításokat. A kormány sürgősségi eljárásban javasolja a parlamentnek a módosítások elfogadását. Vuksanović szerint azokkal a kisebbségek «abszolút hatalmat kaptak arra, hogy meghatározzák gyermekeik oktatását». A Szerbiai RTV (RTS) híre szerint a módosítások lehetővé teszik a kisebbségiek anyanyelvű vagy ké tnyelvű oktatását, külön törvénnyel összhangban. vissza Az autonómia és a régió demokratizálása − Ágoston András és Csorba Béla találkozott az EUmegfigyelőkkel Ágoston András és Csorba Béla a VMDP elnöke illetve alelnöke s zerdán délután Temerinben fogadta az EUmegfigyelők helyettes vezetőjét, Louis Mooselberg asszonyt és munkatársait. A vendégek érdeklődtek a VMDP politikai tevékenysége és kezdeményezései iránt.
