Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-11
7 dossziém van, amelynek áttanulmányozását korábban azzal az indokkal tagadta meg tőlem az átvilágítóbizottság, mert jelenleg is aktív hírszerző tisztek szerepelnek benne” – nyilatkozta az RMDSZ miniparlamentjének, a szövetségi képviselők tanácsá nak elnöke, akinek görögországi nyaralását zavarták meg a vádak. Egyébként az ugyancsak a napokban „bemártott” Mona Musca liberális képviselő tegnap bevallotta: temesvári kezdő tanárként 1977ben besúgói nyilatkozatot írt alá a titkosszolgálatnál. Ebben a volt művelődésügyi miniszter vállalta, hogy rendszeresen jelent a Begaparti városban tanuló külföldi egyetemistákról. Musca közölte: mindezt abban a hiszemben tette, hogy hazája nemzetbiztonságát szolgálja, tartótisztjének, Eugen Lacatisnak ugyanis ezzel sikerült rábírnia. vissza Autonómialeckék Katalóniától és Baszkföldtől 2006. augusztus 11. (9. oldal) Sobieski Tamás Nagyon tág jogkörökhöz jutott Katalónia a megújított és bővített – a tartomány történetében harmadik – alaptörvény révén, amely augusztus 9én lépett életbe. A helyi legfelsőbb bíróság felállításával például önállósult a helyi igazságszolgáltatás, de a katalánok azt tartják a legértékesebb sikernek, hogy szerepel a katalán nemzet szó a statútum bevezetésében. Pasqual Maragall, az országrész vezetője, akárcsak a helyi lapok többsége büszkén és elégedetten nyugtázta a sikert. Mara gall a legkisebb katalán településen ünnepelt az érvénybe lépés napján, és nyíltan utalt Katalónia jócskán megnőtt cselekvési szabadságára, akárcsak a gyenge Európai Unióra. Maragall szerint az EU sokkal bölcsebben tenné, ha figyelmét a Földközitenger két partján fekvő országok felé fordítaná, ahol jelentős befektetési lehetőségekhez jutna. Katalónia egy ilyen gazdaságipolitikai kezdeményezés egyik résztvevője. (A 11 éve éppen Barcelonában útjára indított euromediterrán konferencia a Földközitenger két p artján fekvő tíz ország gazdasági szövetsége.) Beszéde után azonban függetlenségpárti fiatalok kifütyülték, mert transzparensük szövege szerint a katalán szocialista tartományi vezető „Madrid bábja”. Spanyolország másik leggazdagabb országrésze Baszkföld, ahol továbbra is patthelyzet jellemzi a politikai életet. Baszkföld ugyancsak szerette volna bővíteni még 1979ben elfogadott alaptörvényét, de a madridi alsóház tavaly február elsején elutasította Juan José Ibarretxe mérsékelt nacionalista tartományi veze tő autonómiabővítő elképzelését. A pártok azonban nem tudják kihagyni a politikai rendezésből az ETAt vagy politikai szárnyát, a négy éve betiltott Batasunát. Ezért március végén kapóra jött a spanyol kormányfőnek, hogy az ETA tartós tűzszüneti ajánlatot tett. José Luis Rodríguez Zapaterót azonban szorítja az idő: ha nem ér el kézzelfogható sikert a tárgyalásokon, előbb a tavaszi helyhatósági választásokon fizethet érte, aztán a 2008as általános választásokon szenvedhet vereséget. A Batasuna közölte, korá ntsem visszafordíthatatlan a békefolyamat, ha nem kapják meg az önrendelkezési jogot. vissza Eljárás Pozsonyban 2006. augusztus 11. (9. oldal) Munkatársu nktól Hosszú út a katalán statútumig 1932. szeptembe r 15.: Katalónia elsőként kap autonómiát a spanyol tartományok közül, amit a polgárháború idején Franco érvénytelenít. 1979. október 25.: Katalónia is megkapja a második alaptörvényt – a Soriastatútumot – a spanyol alsóháztól. 2005. szeptember 30.: A kata lán autonóm parlament jóváhagyja a megújított harmadik statútumot. 2006. március 30.: A madridi alsóház jelentős módosításokkal, de jóváhagyja az autonómiabővítést. 2006. május 15.: A spanyol képviselőház felsőháza is jóváhagyja a statútumot; három nappal később Katalónia népszavazáson elfogadja az alaptörvényt. 2006. augusztus 9.: Életbe lép a harmadik katalán alaptörvény. Spanyol – baszk patthelyzet 1936 októbere: Az úgynevezett második spanyol köztársaság idején életbe lép az első autonómia, de a júliusb an kitört polgárháború (1936 – 1939) miatt hatályon kívül helyezik. 1978. december 6.: A spanyol állampolgárok népszavazáson hagyják jóvá a Franco diktatúrája utáni első demokratikus alkotmányt. 1979. október 23.: Elfogadják Baszkföldön az 1978ban életbe lé pő új spanyol alkotmány értelmében kidolgozott új alaptörvényt, a gernikai statútumot. 2004. december 30.: Az autonóm baszk parlament jóváhagyja az autonómiabővítő Ibarretxetervet. 2005. február 1.: A madridi alsóház elsöprő többséggel utasítja vissza Jua n José Ibarretxe tervezetét.
