Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-11
5 - Milyen a viszonya a magyar kultúrához? Elődjét, Rudolf Chmelt, köztudottan szoros szálak fűzik a magyar szelle mi élethez is. - Elsősorban a magyar filmeket, ezen belül is a Balázs Béla Stúdió kiemelkedő kísérleti alkotásait ismerem és tartom nagyra. Számos kiváló, európai rangú magyar filmrendező életpályáját is nyomon követtem, s nagy érdeklődéssel várom számos fiatal tehetség kibontakozását. Ha csak tehetem, megtekintem a magyarországi színházak szlovákiai vendégfellépéseit is. Mielőtt elfoglaltam az új tisztségemet, hosszasan beszélgettem az általam is nagyra becsült Rudolf Chmellel, aki külön is a lelkemre kö tötte: ügyeljek arra, nehogy sérüljenek a biztatóan fejlődő szlovákmagyar kulturális kapcsolatok. Így lesz. • Marek Madaric 1966. március 23án született Pozsonyban. Az itteni színművészeti főiskolán végzett, film- és tévédramaturgia szakon. Több mint h úsz film, illetve tévéjáték forgatókönyvét jegyzi. Hosszú éveken keresztül a Szlovák Televízióban töltött be különböző vezetői posztokat. 2004től az Irány Szociáldemokrácia (Smer - SD) kommunikációs igazgatója, legutóbb pedig kampányfőnöke volt. Nős, ango lul és franciául beszél. vissza Tiszta hangok Romániából − Politikusok, újságírók és egyetemi oktatók eltitkolt múltjára derülhet fény 2006. augusztus 11. (7. oldal) Lukács Csaba Könnyen megeshet, hogy újra kell értékelni a romániai politikusok – és közöttük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyes vezetőinek – elmúlt évekbeli tevékenységét és nyilatkozatait. Bukarestben ugyanis a nyáron elkezdődött szekusvadászat egyre több ismert emberről állítja azt, hogy együttműködö tt a kommunista diktatúrával. Ha pedig 1989 előtt együttműködtek a Securitatéval, akkor az azt követő tizenhét esztendőben zsarolhatók voltak, ezért egyáltalán nem biztos, hogy politikai karrierjük során csak és kizárólag az őket megválasztók érdekeit képv iselték. Hasonló a helyzet a sajtóban is, ugyanis egy civil szervezet kezdeményezésére csaknem ezer újságíró múltjára derülhet fény, így az olvasóknézők elgondolkodhatnak, kedvenc közvéleményformálóik a saját hitük, tudásuk és reményeik szerint, vagy a t itkosszolgálat megrendelésére álltake ki az elmúlt években egy ügy mellett vagy ellen. Az átvilágítási láz elérte az oktatási szférát is, hiszen az egyetemisták úgy gondolják, meg kell vizsgálni az egyetemi rektorok és oktatók, a tanügyminisztériumi veze tők és a tanfelügyelők múltját az oktatási rendszer hitelességének megőrzése érdekében. Romániában is tizenhat esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy végre elinduljon a lavina, amely maga alá temetheti egy embertelen rendszer máig ható és működő szerkeze tét. Egy februári sürgősségi kormányrendelet, valamint a Legfelsőbb Védelmi Tanács július 24i határozata elrendelte a politikusdossziék korábbi, nemzetbiztonsági okokból történő titkosításának feloldását, így negyvenezer aktacsomó kerül át a titkosszolgál at archívumából a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) polcaira. A testület ugyan hét éve működik, de érdemi munkát eddig nem tudott, nem akart végezni. Az első szállítmány máris hatalmas politikai vihart kavart az országban, pedig még nek i sem kezdtek a feldolgozásának. Egy ellenzéki pártvezető szerint száz közismert politikusról derül ki őszig, hogy együttműködtek a titkosszolgálattal, az Evenimentul Zilei napilap hétfői száma meg is nevezett jó néhányat, köztük az RMDSZ három vezető szem élyiségét. Markó Béla azóta elismerte, hogy írt jelentéseket a titkosszolgálatnak, de hangsúlyozta, hogy a nyilatkozatot megfigyeltként, és nem megfigyelőként íratták vele. Verestóy Attila szenátor a román napilapnak elmondta, hogy ő is írt nyilatkozatokat , de ezeknek nem volt politikai tartalma, a Krónika című erdélyi magyar napilapnak pedig határozottan kijelentette, hogy soha nem vállalt álneves információszolgáltatást a Securitaténak. Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter határozott an tagadta, hogy bármit is írt volna a politikai rendőrségnek. Ha elindul a lavina, az átrendezheti a teljes politikai elitet Romániában. Sajnos, még most sem kizárt a manipuláció lehetősége, ugyanis semmi garancia arra, hogy a teljes anyag nyilvánosságra kerül (már most tudni, hogy több dosszié „elveszett”), így az igazán nagy halak most is megúszhatják a lelepleződést. Az sem világos, hogy mi van a ma is aktív besúgókkal vagy azokkal, akik jelenleg is a Román Hírszerző Szolgálat állományában vannak, a kor ábbi törvény ugyanis mentességet adott nekik. A lényeg azonban a szándékon van – úgy tűnik, Bukarest elszánta magát a múlttal való szembenézésre, és ennek köszönhetően az uniós csatlakozásra váró ország egy némiképp megtisztult közélettel várhatja a végső döntést. A nyár végére, ősz elejére várható lelepleződések valószínűleg sokkolni fogják a román közvéleményt, feddhetetlennek hitt erkölcsi nagyságok fognak összeomlani. Korábbi miniszterelnökökről derülhet ki eddig gondosan titkolt múltjuk, de az első hír ek szerint az 1989 utáni
