Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-01
20 Schüssel osztrák szövetségi kancellár között is, noha annak idején Orbán Viktor el ő tt is mindig nyitva álltak a Ballhausplatz ajtó i. A szimbolikus jelent ő ség ű osztrák – magyar kormányülés Gyurcsány és Schüssel kölcsönös személyes szimpátiája nélkül aligha jött volna létre. Nemzeti érdek és politikai aprópénz A politikai vezet ő ség határozza meg tehát a játékszabályokat. Hiába vannak kit ű n ő lengyel diplomaták, ha a Kaczynski ikrek annyi hibát csinálnak, s hiába utazik az EUhoz tartozó Szlovákia nemzetközileg jó hír ű külügyminisztere Budapestre, ha néhány nappal kés ő bb miniszterelnöke nem ítéli el egyértelm ű en a koalíciós kormánypárt v ezet ő jének, Ján Slotának min ő síthetetlen magyar, német- és cigányellenes rasszista kijelentéseit. A lengyel és a szlovák példák mutatják, milyen gyorsan változhat meg egy ország külpolitikája és természetesen nemzetközi megítélése is. Függetlenül a minden kori kormány politikai színét ő l, a magyar külpolitikai stratégiának abból kell kiindulnia, amit Bismarck így fogalmazott meg: "A geográfia a meghatározó tényez ő a történelemben." A szomszédsági politika központi szerepe az EU- és a NATOtagság után is vált ozatlan marad Magyarország esetében. Az osztrák – magyar viszony rendkívüli jelent ő sége (még az antagonisztikus rendszerek idején is!) bizonyítja, hogy a nemzeti külpolitika "nem járt le". A jószomszédi kapcsolat az EUhoz tartozó Szlovákiával, az EUtagságr a váró Romániával s az arról belátható ideig hiába álmodó Szerbiával csak a magyar nemzeti érdekekt ő l, konkrétan az ott él ő magyar kisebbségek (2 millió 400 ezer magát magyarnak valló ember) helyzetét ő l függ. Ez persze azt jelenti, hogy a külpolitikában ál landóan tanulmányozni kell a kölcsönhatásokat itt, ebben a különleges háromszögben: magyar anyaország – magyar kisebbség – idegen "anyaország". Ebben az értelemben a magyar belpolitika a külpolitikai tevékenységet segítheti, vagy zsákutcába vezetheti. Itt ne m intézményekr ő l, hanem politikai akaratról és prioritásokról van szó. Hiába létezett a Határon Túli Magyarok Hivatala, ha Magyarországon a hatalomért folytatott politikai harcban a politikai aprópénz szerepét osztották a határon túli magyarokra. Kulcsposztok a szomsz édban A modern külpolitika gazdaságpolitika és a magyar kisebbségek esetében óriási fontosságú kultúrpolitika is egyben. A vajdasági és a kárpátaljai magyar kisebbségek esetében különösen fontos a körültekint ő és rugalmas támogatás. A román, szlovák, szer b és ukrán nacionalista és beolvasztó törekvések elleni harcban csak európai támogatással lehet sikereket elérni. Ezért állandóan és új kezdeményezésekkel kell a kisebbségek kulturális és társadalmi problémáit napirenden tartani. Nacionalista vagy széls ő sé ges retorikai ellentámadások csak az államnemzet nacionalista politikai er ő inek kínálnak ezüsttálcán látszatérveket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Közép- és KeletEurópában m ű köd ő követségeken van a legnagyobb szükség a legjobb szakemberekre. Egy világh atalom megengedheti magának, hogy nyelvtudás és történelmi ismeretek nélküli gazdag amat ő röket küld mint nagykövetnek és követnek Londonba és Budapestre, Bernbe vagy Bécsbe. Magyarországnak azonban létfontosságú, hogy jól képzett, több nyelvet beszél ő dipl omaták és hivatalnokok európai szinten képviseljék a nemzeti érdekeket. Itt nem számokról, hanem a képességekr ő l van szó. Alapvet ő fontosságú a realitás és arány iránti érzék. A különleges helyzet miatt a magyar kisebbségekkel ápolt közvetlen kapcsolatokat a szomszédos országgal létesített viszonyon belül kell fejleszteni, és nem mint pressziós eszközt az anya- és az államország adott kormánya ellen kihasználni. Ebb ő l a szempontból nagyon hasznos lenne az osztrák – olasz viszony alakulását a déltiroli kisebb ség problémainak tükrében tanulmányozni. Populista szellemidézés A magyar külpolitikának gáz- és olajüzletekt ő l függetlenül világossá kell tennie, hogy Magyarország nem a Nyugat és a Kelet között, hanem a Nyugat oldalán akar aktív lenni. A nem kritikátl an, de alapvet ő lojalitás Washington (nem George W. Bush!) iránt és a gazdasági szempontból is oly roppant fontos, sokoldalú kapcsolat Németországgal a külpolitikai stratégia alapvet ő tényez ő ihez kell hogy tartozzon. A londoni The Economist nemrég kiábránd ítónak nevezte a részben instabil, részben nacionalizmustól megfert ő zött politikai helyzetet a legtöbb új EUtagállamban. Magyarországot mint a politikai stabilitás példáját említette, de hozzátette, hogy ugyanakkor Magyarország van a legaggasztóbb gazdasá gi helyzetben. Egy magyar szociológusn ő a napokban panaszkodott a nemzetközi és hazai nagyt ő kének a kormány reformprogramjával kapcsolatos beállítottságára, és megvádolta a "nemzetközi nagyt ő ke sajtóorgánumait", hogy katasztrófahangulatot terjesztenek Magy arországról. Az ilyenfajta, akár bal, akár jobboldali populista szellemidézésnek nem lehet helye egy modern külpolitikai stratégiában. Kétségtelen azonban, hogy minden külpolitikai stratégia alibi marad csupán, ha a kormányzati döntéshozók nem lesznek kép esek a gazdasági és a pénzügyi stabilitást meggy ő z ő módszerekkel biztosítani.
