Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-08
6 Budapesti kampány egy EUszékhelyért Népszabadság • Szőcs László • 2006. augusztus 8. Hazánk szeretné megkapni az Európai Technológiai Intézet székhelyét. A gond: elképzelhető, hogy fizikailag sehol sem lesz ilyesmi. Vagy éppen túl sok helyen. Ha egy tagállam EUügyn ökséget kap, az mindenkinek nagyon jó. Büszkélkedhet az adott ország diplomáciája, a helybéliek jobban azonosulhatnak az Európai Unióval, Brüsszelt pedig eggyel kevesebb helyen gondolják mindenre rátelepülő vízfejnek. Mintegy két tucat ilyen, szakosodott h ivatalt állítottak már fel - az élelmiszerbiztonságtól kezdve a munkahelyi körülményekig számos területet felügyelnek. Egy kivételével mind a régi tagállamokban találhatók: a határőrizeti ügynökség Lengyelországnak jutott. Varsó épp a magyarok elől happol ta el a hivatalt. Az esélyegyenlőségi intézetért most a szlovákok, a szlovének és a litvánok versenyeznek. Magyarország nagyobb falatot nézett ki. Brüsszelben is rendre hangoztatja, hogy magának szeretné a leendő Európai Technológiai Intézet (EIT) székhe lyét. Az Európai Bizottság ezt - a MIT, az amerikai Massachusetts Institute of Technology mintájára - az európai versenyképesség és a kutatás központjaként képzeli el. Ám teljesen bizonytalan, hogyan. A bizottságon belül erősödni látszik az a nézet - amely et Janez Potocnik kutatási biztos is képvisel , amely szerint az EITt inkább egy virtuális kutatási hálózatként kell majd elképzelni, nem pedig konkrét intézményként egy konkrét országban. Van olyan elképzelés is, amely szerint az EITnek igenis meg kell ene jelennie "épületek" formájában, de sok helyütt, elszórtan. Brüsszel konkrétabb álláspontja októberre várható. - Az elképzelések igen képlékenyek, minden lehetséges. Vegyük például a Kaliforniai Egyetemet: létező entitás, viszont hathét különböző campu son terül el - mondta lapunknak Martin Selmayr, az Európai Bizottság szóvivője. Európai tudományos körök szerint nem lehet "felülről lefelé" létrehozni a MIT európai megfelelőjét, hanem a már létező kutatóioktatói bázisra kell építeni. - Nagyon fontos, hogy ne értékeljük túl ezt a dolgot, ne lássunk benne olyasmit, ami nincs - állítja Szendrák Erika, a Magyar Tudományos Akadémia nemrég nyílt brüsszeli képviseletének vezetője. Szendrák úgy véli: túlságosan az EITre összpontosítva nem szabad szem elől tév eszteni a jövőre induló hetedik tudományos keretprogramot, amely viszont konkrétum. És ha az EIT valóban létrejön, versenytársként jelenik meg a kutatási EUpályázatoknál; a magyarok konkurenseként is. Az intézmény finanszírozása egyébként teljesen bizonyt alan a 20072013as EUbüdzséből. Mindehhez egy politikai szál is járul. Az Európai Parlament egy jelentős része azt szeretné, ha a parlament csak Brüsszelben működne, és feladná strasbourgi székhelyét. Cserébe az EIT költözhetne be a strasbourgi épülete gyüttesbe - legalábbis szerintük. Ezt kivédendő a franciák bejelentkeztek házigazdának, de egy Párizs melletti székhellyel. vissza A stratégiakészítés stratégiája Nem csak a szűken vett külpolitikai stratégiát kell újragondolni. Az ország biztonságpolitikája ugyanúgy értelmezésre, illetve minél pontosabb megfogalmazásra szorul Minden elemző egyetért abban, hogy Magyarországnak új külpolitikai stratégiára v an szüksége. Úgy vélik, 1997re, de legkésőbb 2003ra kiürült a "hármas prioritás", amely addig meghatározta a magyar külpolitikát. Az "euroatlanti integráció – jószomszédi kapcsolatok – határon túli magyarság érdekvédelme" hármas elemei azonban sosem voltak egyneműek és egyenrangúak. Így az sem egyértelmű, hogy miként váltak túlhaladottá. Hármas prioritás – ami elavult, és ami nem Nyilvánvaló, hogy egyértelmű teljesítési kritériumot csak az első célhoz lehetett rendelni, s a magyar NATO, illetve EUtagsá g ezt ki is merítette. A második cél esetében már félrevezető lenne azt állítani, hogy az alapszerződések megkötésével automatikusan megvalósult a tartós jószomszédi viszony. Jó érvek szólnak amellett, hogy ezek a megállapodások nem kis részben az első cél függvényeiként jöttek létre, "kifelé" – a leendő szövetségesek felé – kellett igazolniuk Magyarország stabilizáló szerepét a régióban. Több kutató szerint gyakorlati alkalmazhatóságuk konkrét ügyekben mára legalábbis vitatható. A harmadik cél pedig egyene sen
