Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-01
15 hiányossága, vagy éppen ez a hátránya annak, hogy nem használjuk olyan mértékben, például a hivatalos közegben a magyar nyelvet, mint ahogy lehetne. – Tehát létezik e gy magyar irodalmi nyelv, magyar köznyelv, amit beszélnek a családok, amit beszélnek művelt magyar emberek, akik magyar irodalmat olvasnak, de mindegyiküknek van egy szakmája is, és azt a szakmát már szlovákul műveli és ennek a szakmának a magyar kifejezés eit nem ismerik? – Pontosan, mivel szlovákul tanulják a szakmájukat, mind középfokon, mind felsőfokon, meg természetesen így van, egy plusz erőfeszítést kíván mindenkitől, hogy a szakmája nyelvét megtanulja magyarul. Mondjuk középfokon tegyük fel, hogyha magyar tannyelvű szakképző vagy valamilyen szakmunkásképző szakközépiskolába jár, akkor megtanulja, de az sem az igazi, mert nyilvánvalóan mégiscsak egy szlovák közegben működik. És ez egy nagyon kellemetlen, olyan szempontból is, gondoljuk meg, hogyha va laki egy magyarországival beszél a szakmájáról, akkor ő nem tudja magát annyira kifejezni, és sokszor pontosan ezért van neki a kisebbrendűségi érzése is, és ez máshol is megjelenik, mert például a rádióban említik éppen itt a Szlovákiai Magyar Rádióban ko llegák, hogy nagyon nehéz nekik megfelelő interjúalanyt találniuk, még ha magyar is, hogyha valamilyen szakmai kérdésről van szó, mert húzódozik tőle, ő tudja, hogy magyarul nem tudja úgy kifejezni magát. – Tehát akkor nem is olyan egyszerű feltételezni azt, hogy az Európai Unióhoz tartozó országokban csak úgy átlépünk egyik országból a másikba, és ott állást vállalunk, mert mondjuk egy magyarországi ügyvéd, biztos nem tudna boldogulni, vagy csak nagyon nehezen szlovák környezetben, mert nem ismeri azokat a jogi kifejezéseket, de ez még egy orvosnak is probléma lehet. Én nem tudom, hogy például ilyen gyakorlati dolgot vizsgáltak, hogy azok a fiatal nők, akik ápolónőként dolgoznak Magyarországon, nekik gondot jelentett megtanulni a magyar egészségügyi nyelv et? – Igen, van egy kolleganőnk, aki ebből írja a doktori disszertációját, és ezzel foglalkozik. Az a helyzet, hogy ezek az ápolónők általában magyar tannyelvű egészségügyi szakközépiskolát végeztek, és mivel ők magyarok, nem okoz számukra olyan gondot, e nnek a megtanulása. Tehát abban a közegben van, akkor nagyon gyorsan elsajátítja azt a szakterminológiát, amire neki szüksége van. Az nagyobb probléma, hogyha például nincsenek meg az alapjai és a jogászoknál általában, több ilyen ismerősöm van, például, h ogy Magyarországon végeztek, és mondjuk Szlovákiába visszajöttek, szlovákiai magyarok, hogyha tudja, nagyon jól tudja a szakmáját, akkor azt a terminológiát elsajátítja, tehát az olyan nagy erőfeszítést már nem kíván senkitől sem. – A megoldás valamifajt a pluszképzés, ahol egy szaknyelvnek a kifejezéseit is megtanulják? – Szerintem nagyon sokat jelent az, hogy mostanában már lehetőség van arra is, hogy akik nem magyar szakot hallgatnak, hallgatók, járnak át fél éves szakképzésre Magyarországra. Ez óriási jelentőségű, azért, mert az az idő arra nekik nagyon jó, hogy egyrészt, kapcsolatokat építsenek ki, egyáltalán szakmájukat magyarul műveljék, megtalálják a megfelelő szakkönyveket, azon kívül például az is nagyon jó, az utóbbi időben például az itteni szl ovákiai magyar egyetemistáknak van lapjuk, van saját egyesületük, és TDKt, tehát a Tudományos Diákköri Konferenciát szerveznek magyar nyelven itt, ami korábban szintén nem volt. És mivel magyarországiakat is meghívnak, például bírálónak, akkor nyilvánvaló an nyelvileg is bírálja. Mellesleg én is találkoztam már ilyen jellegű szövegekkel és pontosan ott látszik az, hogyha a szlovák anyagon dolgoztak, akkor nyilván nem tudták megoldani magyarul, azon a színvonalon, de ez biztos, hogy előrelépést jelent a korá bbi évekhez viszonyítva, ami egyáltalán nem volt még. vissza Új lap a prérin - Csíki Hírlap: helyi jelleggel szeretnének hódítani Transindex.ro [31.7.2006] A szűk régió lapja kíván lenni a Csíkszeredában mától napvilág ot látó Csíki Hírlap. Múltról, jelenről, jövőről Kovács Attila főszerkesztővel beszélgettünk. Újabb napilappal bővült a Csíkimedence sajtópiaca: mától lát napvilágot a Csíki Hírlap, amelynek kiadói köre, s nagyjából lapstruktúrája is megegyezik a Székely udvarhelyen kiadott Udvarhelyi Híradóéval. Arról, hogyan született az új lap ötlete, mivel készülnek még előrukkolni, mekkora szükséglet mutatkozik egy új sajtóorgánum iránt, hogyan veszik majd fel a versenyt az erős konkurenciával jellemezhető piacon, Ko vács Attilával, a Csíki Hírlap főszerkesztőjével beszélgettünk.
