Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-05
19 Különösen kedvez ő ek az el ő rejelzések a fogyasztási javak, a gyógyszerágazat és az ipari üzemek esetében. Magyarország továbbra is KözépEurópa jelent ő s piaca marad, a régió kereskedelmi forgalmának 12 százalékát bonyolítja. 2006ban a magyar cégek 80 százaléka egy- vagy két számjegy ű forgalomnövekedésre számít, miközben a cégek 25 százaléka tavaly forgalomcsökkenést vagy stagnálá st jegyzett. Az ipar teljesítménye meghaladta a fogyasztási javakat termel ő cégekét. Magyarországon hivatalosan évente minden harmincadik cég megy cs ő dbe, a cs ő deljárások száma 15 százalékkal n ő tt 2006 els ő negyedében. A leginkább érintett terület a mez ő ga zdaság, a textilipar és a nagykereskedelem. A Cofaceértékelés szerint Magyarországon 2003 nyara óta folyamatosan romlik a helyzet a számlakifizetési határid ő k tiszteletben tartása terén, a kifizetések késése a megkérdezett cégek 96 százalékát érintette. E zért szerz ő déskötéskor a számlakifizetési határid ő ma már ugyanolyan fontos szempont, mint az ár. Romániában 2005ben több mint 3500 cs ő deljárást jegyeztek, a régióban, s ő t Európában itt n ő a leglátványosabban a cs ő deljárások száma a m ű köd ő cégek számához viszonyítva, ez az arányszám tavaly elérte az 54 százalékot!. A leginkább érintett terület a textilipar, a bútoripar, az épít ő ipar és a szállítás. A számlakifizetéseket illet ő en Romániában 2004 óta folyamatosan javul a helyzet, ám a kifizetési kockázat még mindig a cégek 90 százalékát érinti. A régióban Románia a második a kockázati listán, ám a fellendül ő gazdaság a helyzet javulásával kecsegtet. A csatlakozás el ő tti és utáni ingatlanpiaci helyzetet vizsgálva a szakért ő k azt állapították, meg, hogy Magyaro rszágon arra számítottak: az uniós csatlakozást követ ő en jelent ő sen megugranak az ingatlanárak, ennek ellenére 2004 óta az árak stagnáltak vagy csökkentek. A tanulmány szerint az uniós csatlakozás Romániának fokozott kockázatot és lehet ő séget jelent, s kül önösen kiváló alkalmat kínál az egész régiónak. A konkurencia fokozódik majd, hiszen az üzleti határok megsz ű nnek, s a cégeknek szembesülniük kell a külföldi versennyel, a bonyolultabb pénzügyi és üzleti technikákkal. Nem várható drámai változás a csatlako zástól az ingatlanpiacon sem, ám valószín ű , hogy az er ő s cégek kerülnek ki gy ő ztesen a folyamatból. euractiv.hu vissza Egyre kevesebb horvát ódzkodik az Uniótól STOP, 2006. 07. 04. 11.50 Mintegy tíz hónap alatt enyhén csökkent a Horvátország uniós csatlakozását ellenz ő k aránya, és viszonylag jelent ő sen n ő tt az EUtagságot támogatók tábora. A horvátok 48,9 százaléka ellenzi az ország uniós csatlakozását, derült ki a Puls Int ézet által végzett felmérésb ő l. Horvátország, mint ismeretes, tagjelölt és 2009ben szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz. Bár még mindig magas a horvát euroszkeptikusok aránya, érzékelhet ő a csökkenés, hiszen tavaly szeptemberben, a csatlakozási tárgyal ások megkezdése el ő tt 53 százaléknyian ellenezték az EUtagságot. Megn ő tt a csatlakozást támogatók aránya, a korábbi 36 százalékról 43 százalékra, a határozatlanoké pedig csökkent, 11 százalékról 8,1 százalékra.A 950 f ő s mintával végzett felmérést azt köve t ő en végezték el, hogy június közepén Horvátország megnyitotta a csatlakozási tárgyalások konkrét szakaszát, és Olli Rehn b ő vítésügyi biztos úgy nyilatkozott, hogy Zágrábbal még az évtized vége el ő tt befejez ő dhetnek a csatlakozási tárgyalások.euractiv.hu vissza Lemondott Mikulás Dzurinda kormánya Hírszerző, 2006. július 4. 21:01 Átadta lemondását Ivan Gasparovic államf ő nek Mikulás Dzurinda, a szlovák kormány eddigi miniszter elnöke. Dzurinda az elmúlt nyolc évben, csaknem két teljes választási ciklusban többféle koalíciós szövetségben, hosszú ideig kisebbségi pozícióban kormányozta az országot. Az államf ő a június 17i el ő rehozott választás eredményei nyomán távozni kényszerül ő Dzurinda lemondását elfogadta és ezzel megsz ű nt az eddigi kabinet kormányzati szerepe. A leköszön ő kormány tagjai már beültek a nap során megalakult új parlament ellenzéki széksoraiba. vissza Románia és Bulgária el ő z minke t az euróval? Hírszerző, 2006. július 4. 19:40 A Standard & Poor’s hitelmin ő sít ő intézet szerint elképzelhet ő , hogy Magyarországon csak Bulgária és Románia után vezetik be az eurót. A hitelmin ő sít ő elemzésé ben kiemeli, hogy a román és bolgár gazdaság egyértelm ű en kedvez ő bb pályán halad az eurózóna felé vezet ő úton. Így lehetséges, hogy Románia és Bulgáriában hamarabb lesz euró, mint hazánkban. Az S&P a csatlakozás id ő pontját Magyarország esetében legkorábban 2014ben látja
