Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-31
16 Hiller aggódik Slota nézeteiért Népszava, 2006. július 31. Hiller István a Magyar Szocialista Párt elnökeként levelet írt Robert Fico szlovák kormányf ő höz. A levél a vezet ő magyar kormánypárt aggodalmát és megütközését fejezi ki amiatt, ahogyan Jan Slota szlovákiai széls ő jobboldali politikus, a kormánykoalíció egyik pártjának vezet ő je Magyarországról és a szlovákiai magyar kisebbségr ő l több ízben is nyilatkozott. Hiller István úgy fogalmazott, hogy Slota becsmérl ő magjegyzései "teljesen elfogadhatatlanok. Mondatai egyértelm ű en sértik a szabadság, a demokrácia, valamint a népek és nemzetek egyenl ő ségének európai elveit és gyakorlatát. Túlmennek a jó ízlés határain is” , ezért az MSZP elnöke fölszólította Fico szlovák miniszterel nököt, hogy tegye világossá álláspontját és ítélje el a Szlovák Nemzeti Párt vezet ő jének megjegyzéseit. Hiller szerint Budapesten elvárják az új pozsonyi kormánytól, hogy azokat a célokat kövesse, amelyeket Fico és külügyminisztere hangoztatott, vagyis Szl ovákia maradjon az euroatlanti integráció és a szomszédos államokkal, középeurópai partnerekkel folytatott széleskör ű együttm ű ködés már helyesnek bizonyult útján. "Az MSZP azt várja el Szlovákia kormányától, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat, be leértve a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait is” - írta a pártelnök. A Hillerlevél újabb diplomáciai - immár pártdiplomáciai - dokumentuma annak a sorozatnak, amely Jan Slota magyarellenes föllépései miatt Göncz Kinga külügyminiszter határozot t tiltakozásával vette kezdetét. Utána hamarosan, július els ő felében Ján Kubis szlovák külügyminiszter járt Budapesten, aki már akkor az együttm ű ködés szellemében elhatárolódott Slota kirohanásaitól. A múlt hét végén pedig Kubis, válaszként Göncz Kinga megkeresésére, levélben is meger ő sítette azt a véleményét, hog y "a két ország kapcsolatában nincs helye a haszontalan és végiggondolatlan hangulatkeltésnek”. A válasz szlovákul íródott, arra hivatkozván, hogy Göncz Kinga els ő levelét magyarul küldték el. Az újabb szlovák válaszra ma várható a friss magyar reagálás, m ert a szöveget a hét végén tanulmányozták. Eközben Slota újabb olajat öntött a t ű zre. A Die Presse cím ű bécsi konzervatív lapnak adott interjúban azt állította, hogy "Szlovákiában brutális magyarosítás zajlik. Az ország déli részén több ezer cég van magyar tulajdonban” és szerinte, aki ott állást keres "annak esélye sincs, ha nem beszél magyarul”. Slota a Die Pressének azt állította, hogy amíg korábban Szlovákiában 250 000 magyar élt, a számuk most 450 000. Korábbi kijelentéseit most azzal enyhítette, hogy túlnyomó többségük lojális a szlovák államhoz, de a Magyar Koalíció Pártja "széls ő séges soviniszta nagy magyar párt”. vissza Kisebb roham a magyar állampolgárságért Népszabadság • Lencsés Károly • 2006. július 31. Januártól egyszer ű bbé és gyorsabbá vált a honosítási eljárás, s a határon túli magyarok élnek is a lehet ő séggel: tavaly egész évben 3900an, míg idén már az év els ő hat hónapjában 5100an folyamodtak magyar állampolgárságért. Az év els ő hat hónapjában negyedével többen igényeltek kilencven napnál hosszabb id ő re szóló magyarországi ta rtózkodási vízumot, és csaknem hasonló mértékben emelkedett a letelepedési kérelmek száma is - tájékoztatott Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal f ő igazgatója. A csaknem 15 ezer vízum több mint felét román, 14 százalékát ukrán állampol gároknak - többségükben határon túli magyaroknak - adták ki, hatszázalékos arányukkal a kínaiak is dobogós helyre kerültek. A letelepedési engedély é rt folyamodó 5200 ember kétharmada szintén romániai volt. Hasonló a helyzet 23 ezer - vagyis a tavalyival cs aknem megegyez ő számú - tartózkodási engedély iránti kérelemnél is: ezt szintén románok, ukránok és kínaiak igényelték a legnagyobb arányban. A kérelmek száma azonban csak a múlt évhez képest n ő tt, amikor az ügyforgalom jelent ő sen mérsékl ő dött. Ennek okát a bevándorlás i hivatal szakemberei sem tudják, de elképzelhet ő , hogy a visszaesésben a kett ő s állampolgárságról szóló népszavazás is szerepet játszhatott. Ezt látszik alátámasztani, hogy tavaly a honosítási, illetve visszahonosítási eljárást is harmadával kevesebben ke zdeményezték, aminek els ő állomása a tartózkodási vízum, a második pedig a letelepedési - vagy tartózkodási - engedély. Valószín ű tehát, hogy a potenciális kérelmez ő k kivártak, mert a referendum után a kormány az eljárás jelent ő s egyszer ű sítését helyezte k ilátásba. Januártól a szabályok valóban megváltoztak, és ez kisebb ostromot váltott ki. Míg 2005ben öszszesen 3900, az idén hat hónap alatt több mint 5100 honosítási kérelem érkezett. Ezek kétharmadát román, 12 százalékát ukrán, nem egészen tizedét szerb állampolgárok nyújtották be. Jól jártak, akik megvárták a jogszabályok
