Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-04
9 az a maga baja. Ha nem építi a kapcsolatait, és nem keresi az együttműködését, akkor elsősorban önmagát értékeli le, és önmagától tagadja meg a továbblépés esélyeit. Németh Zsolt jajongása után jön a MÚRE (meg van ennek ám a koreográfiája), vagy legalábbis a MÚREből néhány pasi és aggodalmaskodik. Ez most azt jelenti politikaiul, hogy nem csak a csúnya gaz ellenzéki Németh Zsoltnak nem tetszik, ami itt foly ik, hanem a tisztalelkű szakmának is. Természetesen a tisztalelkű szakmát meg lehetne kérdezni, hogy a tiszta lelkével miért nem gyakorolja a mesterségét, miért nem ír a témában néhány publicisztikát, készít interjút, riportot, ilyesmit. Valószínűleg azért – és ez is a tanulsághoz tartozik – mert ebben a lélegeztető gépen tartott politikai testben az érvelő, vitatkozó kommunikációnak már nincs értéke. Az újságíró nem újságot ír, hanem kinyilatkoztat, arról például, hogy mit gondol úgy általában az egész erd élyi közvélemény, szakma stb. Hát márpedig az egész egyáltalán nem azt gondolja, amit a kinyilatkoztatók. Mindenki vigye el szépen a balhét a maga véleményéért. A MÚRE aggodalmára, mint mondtuk aggodalom a válasz. Megint csak újságírók, megint nem újságot írnak (írunk), hanem „ellenlevelet”. (A tiltakozásoknak is meg van a maga természetrajza. Nálunk például az, hogy felületesek, hatástalanok.) Most mondhatnánk, hogy nem volt szép a MÚRE részéről, hogy szakmai kérdésekben politikai véleményt nyilvánított, hogy partizánakcióban általános véleményt akart képviselni. De az igazság az, hogy az „ellenlevél” éppolyan politikai akció, mint az első levél, mint a Németh Zsolt értékelmélete. Ki érdekből írta alá, ki politikai meggyőződésből. De ezekben a „politika i” akcióban a valódi társadalomszervező kérdések és problémák messze nem merülnek fel. Nem mások ezek, mint szimbolikus jelzései a szekértáborok kialakításának, a behódolásnak és ellenszegülésnek. A neofeudális magyar politikai játszmáknak. Még lehetne ragozni ezt a történetet, de tökéletesen érdektelen. Egyetlen dolog világos belőle: látszat kérdések, és mesterségesen gerjesztett feszültségek mentén születnek a leglátványosabb konfliktusok. A magyar nyilvánosság és politikai „elit” pedig kedvvel veri a nyálát. Ennél szemléletesebb képet erre most nem tudok. És ez a nyálverés az, amitől a mai magyar kormány fél, mint a tűztől. Oktalanul. A történet mögött azonban ott van néhány kérdés, amit fel kell tenni. Vissza lehete szorítani a magyar bürokráciát an nyira, hogy valóban hatékony társadalomépítés és működtetés kezdődjön el? A bürokrácia leépítése mögött vane pontosan átgondolt stratégia, vagy ez a leépítési hullám nem más, mint spórolás, „költségmegtakarítás”? Ha van új elképzelés, akkor mi ez? És ha van ilyen, akkor miért nem ezzel kezdi a kommunikációját az új magyar kormány? Miért lehet újra belefulladni a tartalmatlan politikai játszmákba? Mikor fog a „nemzetpolitika” eljutni a reális közösségekig? Mikor lesznek ezek a „nemzetpolitikai kérdések” va lódi politikai kérdésekké? A magyar kormány átrendezie a maga elavult, anakronisztikus KeletEurópa képét? A magyar szakpolitikai reformok kiterjedneke a „határon túlra”, azokra a közösségekre, akikkel a magyar társadalom napi kapcsolatban áll? A kisebbs égi társadalmak felismerike, hogy a passzív, előjogokra alapuló kisebbségpolitika után eljött az együttműködés kora, előjogok és taktikus zsarolások nélkül, ámde teljesítménnyel és egyenlő alkupozíciókkal? Most dől el, hogy lesze ezekre a kérdésekre válasz. Vagy marad a nyálverés és a hab. vissza Nem alakul új intézmény a határon túli ügyek intézésére 2006. július 3. 13:29 MNO Nem alakul új intézmény a megszűnő Határon Túli Magyarok Hivatala helyett, melynek feladatai a szaktárcákhoz é s a MeHhez kerülnek – közölte a Miniszterelnöki Hivatal kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkára. Gémesi Ferenc a Klubrádióban hangsúlyozta: a nemzetpolitikai koncepcióváltás arra épül, hogy a fizikai határok leépülnek. Elmondta, hogy a határon túli m agyarságot érintő szakkérdésekkel (például oktatás, kultúra, informatika) a jövőben a szakminisztériumok foglalkoznak majd. Ezzel párhuzamosan erősödik a nemzetpolitikai koordináció, amelyet a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő külpolitikai szakállamti tkárság irányít majd – mutatott rá az államtitkár. Hozzátette: a határon túliak ügyeit – főként koordinációs és támogatási ügyeket – külön osztályok intézik majd. Gémesi Ferenc elmondta: a nemzetpolitikai koncepcióváltás hátterében az áll, hogy az elmúlt 15 évben a NATO- és EUtagsággal mélyreható változások álltak be. Hangsúlyozta: Románia uniós csatlakozásával a Kárpátmedencei magyarság 90 százaléka egy gazdasági, politikai térségbe integrálódik, ami véleménye szerint Trianon valódi meghaladása lehet. vissza
