Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-24
19 Orbán Viktor visszatérése − Fideszkiáltvány és nemzetpolitikai kiútkeresés az erdélyi Tusnádfürdőn 2006. július 24. (7. oldal) Pataky István Mint arra számítani lehetett, a tusnádfürdői szabadegyetemen tartott előadása révén tért vissza az aktuálpolitika mezejére Orbán Viktor. Kevesebb mint három hónappal az önkormányzati megméretés előtt körvonalazódni kezd a legnagyobb ellenzéki párt választási stratégiája, de legalábbis azok a kulcsszavak, amelyek köré a kampány épülhet. Az is világoss á vált – és aligha hat a meglepetés erejével – , hogy az októberi választásoknak Orbán Viktor irányításával vág neki a Fidesz. Politikai hazugságra nem lehet kormányzást építeni, mert az aláássa az ország jövőjét, árt a gazdaságnak, és tönkreteszi a demokra tikus alapokat – adta meg a következő hetekhónapok jelszavát a volt miniszterelnök az erdélyi Tusnádfürdőn. A kampány egyik döntő kérdése vélhetően az lesz: hitelesnek tűnike az ország közvéleményének szemében az a miniszterelnök, az a kormány, illetve a zok a koalíciós pártok, amelyek politikai hazugságokra építve győztek az áprilisi parlamenti választásokon? Jelenleg nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc hitelessége mélyponton van. Két hónap alatt „önerőből” sikerült elérnie azt, ami a balliberális médiának többéves munka árán Orbán Viktor esetében. Persze, ne legyenek illúzióink, a médiahenger ugyanúgy beindul (megállte egyáltalán?) az önkormányzati megméretést megelőző kampány időszakában, mint néhány hónappal ezelőtt. Ezzel a hátránnyal együtt kell elhit etnie a jobboldalnak, hogy mondandója, politikusai hitelesebbek, mint Gyurcsány Ferenc és csapata. Orbán Viktor tusnádfürdői előadásán bejelentette, szeptember 23ra nagygyűlést hívnak össze a Hősök terére. A tér azért is szimbolikus, mert az egypártrendsz er 1989ben ott bukott meg – tette hozzá a Fidesz elnöke, elejét véve a baloldalról várható támadásoknak, miszerint a MIÉP kedvenc helyszínére hívja híveit. Addig is, a kormányzat nyílt hazugsága ellen tervezett aláírásgyűjtéssel heteken belül elindul az e llenzék aktivizálódása, a Gyurcsánykabinettel elégedetlen vagy abban csalódott állampolgárok mozgósítása. A Fidesz elnöksége mai ülésén dolgozza ki a Jó reggelt, Magyarország! kiáltvány részleteit. A dokumentumot Gál Kinga, Orbán Viktor, Németh Zsolt, Var ga Mihály, Navracsics Tibor, Schöpflin György, Szájer József és Gyürk András írta alá. A székely fenyők között végre ismét eldördült a Fidesz politikai startpisztolya. A tusnádfürdői szabadegyetem egyébként természetesen az idén is alapvetően nemzetpolitik ai kérdésekről, illetve a magyar – román párbeszédről szólt. A tábor kerekasztalbeszélgetésein visszatérő téma volt az autonómia ügye. Orbán Viktor záró előadásában úgy vélte, a magyar külpolitikának kötelessége felvállalni, nemzetközi szinten képviselni a határon túliak autonómiatörekvéseit. Hogy e felvállalásra nincs sok esély, azt Göncz Kinga külügyminiszter minapi, lapunknak adott interjúja sejteti. A magyar diplomácia vezetője alapvetően a kisebbségben élő magyarok és az érintett szomszédos országok tö bbségi társadalmának párbeszédére, a helyi politikai konstellációkra bízná a kérdést. Nem tagadva a fentiek elengedhetetlen fontosságát, abban azért egyetértés van a Kárpátmedencében élő magyarság körében, hogy az anyaország erőteljes lobbija, támogatása nélkül nehéz belátható időn belül célba érni az autonómia ügyében. Orbán Viktor előadásában a szlovákiai fejleményeket hozta fel példaként, arra utalva, hogy az önrendelkezés, az önálló intézmények jelenthetnek csak garanciát az olykor igencsak baljós poli tikai széljárások ellen. A budapesti diplomácia által egyébként felületesen kezelt pozsonyi helyzethez friss adalék az erős kormányzati pozícióban lévő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének hétvégi üzenete. Jan Slota a cseh konzervatív Lidové Noviny lapnak adott interjújában azt állítja, hogy DélSzlovákiában a magyarok uralkodnak, és a Szlovák Köztársaság felségterületén elnyomják a szlovákokat, s ott szlovákul nem lehet senkivel szót érteni. Míg Komáromban Cirill és Metód szlovák hittérítők szobrát a Matic a Slovenská székházának bejárata fölé tudták csak elhelyezni, addig Rozsnyóban „szobrot emeltek Kossuth Lajosnak, a szlovákok gyilkosának, aki aláírta Stúrék (szlovák nemzeti mozgalom a XIX. század közepén) halálos ítéletét, Kassán pedig Rákóczinak emeltek szobrot, aki nyolcvanezer szlovákot gyilkolt meg” – fejtegeti a pártvezér, hozzátéve: Attilának, aki „egész Európában gyilkolt”, Szlovákiaszerte vannak emlékművei. „Ezek után valaki még csodálkozik, hogy létezik az SNS, amely azon szlovákok jogaiért harc ol, akik ezer évig éltek magyar elnyomás alatt” – magyarázza Slota. A tusnádfürdői szabadegyetem szervezőinek ismét sikerült az, ami másoknak az év többi napján egyszer sem: egy asztalhoz ültetni Markó Bélát és Tőkés Lászlót. Az erdélyi magyarság két megha tározó politikusa éles hangú, de kompromisszumkereső vitát folytatott, amelynek végén szóbeli megegyezés történt arról, hogy további egyeztetések után akár Brüsszelben is együtt képviselhetik a székelyföldi autonómia ügyét egy reprezentatív politikai, civi l és egyházi személyiségekből álló küldöttség tagjaiként. Orbán Viktor mindkettőjükkel különkülön tárgyalt, a megbeszélések lényege ugyancsak egyfajta erdélyi magyar – magyar közeledés elősegítése volt. A tábor másik fontos kerekasztalbeszélgetése az úgyne vezett kis Magyar Állandó Értekezlet (Máért) volt, amelyen az
