Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-24
14 produkálniuk. Nem jött létre az Ahtisaari által áhított "alap" a jogállás meghatározásához, de a státus témaköre hétfőn mégis napirendre kerül (Belgrád az ENSZmegbízo tt kezére játszott azzal, hogy a szakértők egyeztetések kudarca láttán követelni kezdte jogállás napirendre vételét). Az előzmények ismeretében a megfigyelők azt valószínűsítik, hogy a bécsi csúcsszintű találkozó nem lesz szerencsésebb kimenetelű, mint a hétfordulós szakértők tárgyalássorozat, előbb vagy utóbb a nagyhatalmak jutnak szerephez, rákényszerítik mindkét felet valamilyen köztes képlet elfogadására, amely bizonyosan közelebb fog állni az albán igényekhez. vissza A nyár leple alatt Népszabadság • Kis Tibor • 2006. július 24. Magával Slotával valójában nincs semmi gond és teendő sem - ő mindig ilyen volt, és vélhetően már ilyen is marad. Jó régen magára osztotta már a szlovák politika udvari bohócának a szerepét; ennek megfelelően időről időre fejébe csapja csörgősipkáját és önfeledten fantáziál illojális felvidéki magyarságról, ezeréves szlovák elnyomatásról, szlovákokat gyilkolászó Kossu thról, Rákócziról. Amikor mindezt normális körülmények között - vagyis a helyi politikai élet peremvidékén - teszi, akkor honfitársai nagyokat derülnek rajta (az ottani magyarok persze akkor is bosszankodnak), de a dolog ezzel el is van intézve. Kínos sá olyankor válik Slota cirkuszi mutatványa, amikor egyikmásik választás után hirtelen megváltozik a státusa, és futóbolondból kormányzati tótumfaktummá emelkedik. Mint most is. Pe rsze, a valódi problémát ilyenkor sem ő jelenti. Hanem mindenekelőtt azok, akiknek az volna a dolguk, hogy a szlovák politikai élet higiénés viszonyait meghatározott normák között tartsák. Ám ezt elmulasztják. Igaz, ezúttal pontosan az történik Pozsonyba n, amire eleve számítani lehetett. Hiszen a Ficokabinet külügyminisztere éppen Budapesten tartotta ildomosnak közölni, hogy az SNS elnöke szabad kezet kap a kormányfőtől, merthogy nem tagja a kabinetnek. És hogy Robert Fico tényleg leoldozott minden kötel éket koalíciós partneréről, azt Slota e hét végi interjúja bizonyítja. Olyan dolgokat olvashat ugyanis ebben az írásban az ember, hogy mostantól kezdve nemcsak Slotát illik nálunk közveszélyes emberként kezelni. Azokat is nehéz lesz a jövőben komolyan ve nni, akik őt koalíciós társként maguk mellé emelték, és a szemük sem rebben Slota őrült beszéde hallatán, miközben európaiságról, kisebbségi jogokról papolnak. Az új szlovák kormányfő úgyis egyre rosszabb svádájú politikusnak mutatkozik a külvilág előtt. Már a színre lépése lehangoló volt - az Európai Parlamentben gyorsan leszerepelt a szlovákiai politikai szélsőségesek szalonképessé tétele miatt. Nem tanult a történtekből. Alighanem úgy gondolja, hogy az idő neki dolgozik; a politikai uborkaszezonban, a nyár leple alatt kész tények elé állíthatja majd Európát - Slotával, Meciarral, gazdasági "ellenreformációval", a kisebbségek megregulázásával. Közvetlen kihívást azonban a magyar kormány számára jelent a populista szlovák koalíció. Gyurcsány Ferencék vi szont változatlanul úgy tesznek, mintha ezt nem vennék észre - a kormányzati fülek mellett egymás után illannak el a nemzeti érzelmeinkben megalázó szlovák sértések, amelyekhez hasonlókra évtizedek óta alig akad példa e térségben. Pedig hát úgysem lesz elk erülhető a szembenézés a kialakult helyzettel. A csend is kezd kínossá válni. Ez egy idő után már nem mérsékletet, józanságot üzen, hanem pipogyaságnak és zavarnak hathat a külvilág szemében. Azt sugallhatja, hogy a magyar külpolitikának nehezére esik egy számára kellemetlen helyzet adekvát kezelése. Elmarad ugyanis annak tudatosítása: olyan országgal, ahol az adott kormány asszisztálásával folyhat a rendszeres és nyílt magyargyalázás, nem lehet jó szomszédságról, zavartalan együttműködésről komolyan beszél ni. Talán csak annyit kellene e pillanatban jelezni: ami tűrhetetlen, az nem válik elviselhetővé attól, hogy Pozsonyban ezt eltűrik. vissza
