Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-21
13 A verespataki bányaterv jóváhagyása eszerint teljes gőzerővel halad – nyilván, a megvalósítás felé. vissza Féléves a Marosvásárhelyi Televízió: nőtt a magyar nyelvű mű sorok aránya Erdély.ma [ 20060721 - 07:05:13 ] Forrás: Antal Erika, Krónika „A nézőktől, a közintézményektől, a nem kormányzati szervezetektől és a vállalkozóktól érkező visszajelzések alapján úgy érezzük, hogy a legfontosabb Maros megyei médiaként tartanak számon” – nyilatkozta a Krónikának Mircea Munteanu, a Marosvásárhelyi Televízió igazgatója. Az intézmény vezetője szerint a siker titka rendkívül egyszerű: a híradókban friss és közérdekű anyagokat kell bemutatni. Másrészt az élő adásban közvetíte tt beszélgető műsorokat olyan újságírókra bízták, akik mind szakmailag, mind erkölcsileg feddhetetlenek. A vásárhelyi tévé ez év január 23án indult egy építkezési magánvállalkozó pénzéből, napi ötórás műsoridővel. Ma már naponta kilenc órát sugároz a 375 ,25 MHzes frekvencián. Munteanu szerint a napi négy élőben közvetített híradóval és a heti 22, kizárólag saját gyártmányú műsorával a Marosvásárhelyi Televízió egyedülállónak számít a romániai helyi adók között. A magyar nemzetiségű nézőtábor kérésére „ a román kézben” lévő adó vezetősége úgy döntött, hogy a magyar nyelvű műsorok arányát ötven százalékra emeli. „Nem érdekelnek azok a betelefonálók, akiknek nem tetszik, hogy miért sugározunk ugyanannyit magyarul, mint románul. Mint ahogy azok sem érdekelne k, akik azért jelentettek fel az Országos Audiovizuális Tanácsnál, mert a magyar nyelvű élő adásainkat nem fordítjuk. Erre nem kötelez törvény, az egyenesben sugárzott adást meg különben sem lehet feliratozni” – jelentette ki Munteanu. A Marosvásárhelyi Te levízió „nemzetiségi kiegyensúlyozottsága” a NagyRománia Párt (PRM) egy korábbi sajtótájékoztatójának főtémája volt. Adrian Moisoiu pártelnök „a túl sok magyar adást” és az élő adások feliratozásának hiányát kifogásolta. A féléves fennállását ünneplő té véadónak nemcsak a PRM egyes képviselőivel gyűlt meg a baja, hanem azokkal is, akik különböző okokból nem vételezhetik az adásokat. A Marosvásárhelyen és a megye számos más településén működő RCS kábelszolgáltató vállalat a tévéadót egy olyan frekvenciára osztotta be, amely a régebbi készülékeken nem fogható. Hasonlóképpen nagyon sok küküllő- és nyárádmenti település lakója elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy nem foghatja az adót. vissza A csángók elmagyarosítását is kifogásolta Gabriel Andreescu Erdély.ma [ 20060721 - 06:40:48 ] Forrás: Gazda Árpád, Krónika A moldvai csángók önálló kisebbségként való elismertetését szorgalmazta Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság (APADOR CH) elnöke a Bálványosi Nyár i Szabadegyetem csángóvitájában. Andreescu szerint az önálló kisebbségi státus lényegesen kedvezőbb feltételeket kínálna a közösség számára ahhoz, hogy jogköveteléseit érvényesítse. Parlamenti mandátum, költségvetési támogatás járna a csángóknak, és jobban kihasználhatnák a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat. Andreescu elismerte, hogy legitimek magyar részről a közösséget érő hatások, ennek ellenére úgy vélte, a csángó nyelvet, a csángó kultúrát a magyar kultúrába való beolvadás is fenyegeti. A politológus azonban azt is hozzátette, ezt elsősorban a csángóknak kell akarniuk. Javaslatára kurtán reagált Duma András költő, a Bákó megyében bejegyzett Szeret Klézse Alapítvány elnöke. „Nekünk a magyarságunk kell” – jelentette ki határozottan. Duma azt is sérelmezte, hogy sokan a csángó nyel vet önálló nyelvnek tekintik. Úgy vélte, az legfeljebb nyelvjárásnak tekinthető. Sajátságosnak mondta, hogy a csángók a románból átvett szavakat is magyarul ragozzák. Varga Andrea Bukarestben élő budapesti történész ezúttal is meglepetést okozott a hallga tóságnak. Többek között arról beszélt, hogy ideje lenne nyíltan szembenézni a csángók asszimilációjának valós folyamatával. Meglátása szerint ez csak az 1970es évektől tekinthető erőszakos románosításnak. Korábban a csángók vezetői önkéntesen választották a románosodás útját. A legtöbb csángó pap is hasonló módon került a Szekuritáté hálójába.
