Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-21
11 Jelenleg a felmondás ideje alatt nem kell dolgoznia a köztisztviselőnek, és utolsó munkanapján megkapja a végkielégítést. A törvénymódosítás után a végkielégítést részletekben utalják, s ha az elbocsátott közben munkát talá l, elveszíti a fennmaradó összeget. Fehér József szerint biztos, hogy sokkal többen maradnak állás nélkül, mint a 2003as elbocsátási hullám után. Erre számít a kormány is, hiszen mi más oka lett volna, hogy a munkavállalói járulékot - abból fedezik az áll áskeresési támogatást - egyről másfél százalékra emelje. A közszolgálati törvény lényegében a szférában dolgozók "kollektív szerződése", a kormány most ennek a másfél évtizede érvényes megállapodásnak fordít hátat. Csizmár Gábor, a munkaügyi minisztérium államtitkára korábban úgy fogalmazott: az elbocsátással kapcsolatban korszerű megállapodás született a szakszervezetek és a kormány között, amely egy sor olyan elemet tartalmaz, amely megfelelő szolgáltatást, támogatást biztosít az érintett munkavállalókn ak. Így hitelkonstrukciót ajánlanak azoknak, akik az elbocsátásuk után vállalkozást indítanak. Az állam készfizető kezességet vállal a közszféra elbocsátott tagjainak lakáshitelei, valamint a pályamódosításra felvehető hitelei után. Legalább háromhavi átl agkeresettől eshetnek el A köztisztviselők három év munkaviszony után egy, öt év után kettő, nyolc év után három, tíz év után négy, tizenhárom után öt, tizenhat év után hat, húsz év után pedig nyolc havi átlagkeresetüknek megfelelő végkielégítést kapnak . A felmentési idő egységesen hat hónap, de jelenleg legalább a felére a munkavállalót mentesíteni kell a munkavégzés alól, és erre az időszakra az átlagkeresetét kapja. Ez a jövőben sem változik, de míg jelenleg a mentesítés idejére járó átlagkeresetet az utolsó munkában töltött napon egyösszegben megkapják, a jövőben a kifizetésre havonta egyenlő részletekben kerül sor. Emiatt járhat rosszabbul a törvénymódosítás után az elbocsátott köztisztviselő, hiszen ha időközben a közszférában talál munkát, nem kapj a meg a felmentési időre járó átlagkeresetet és a végkielégítést sem. Azonban ha a versenyszférában helyezkedik el, ez a szigorítás nem érvényes, a végkielégítés jár neki. vissza Beszámoló a külügyi tárca változásairól Né pszava 2006. július 21. Az Európai Ügyek Hivatala a strukturális változtatások után visszakerült a Külügyminisztériumba - mondta az európai ügyek bizottságának ülésén a tárca államtitkára. A Göncz Kinga külügyminisztert helyettesítő Horváthné Fekszi Má rta államtitkár közölte: a hivatalt nem érintette az a létszámcsökkentés, amit a kormány a külügyi tárca számára elrendelt. Hozzátette, a külképviseleteken végrehajtandó létszámcsökkentés sem érinti az EUs diplomatákat. A bizottság fideszes és KDNPs tagj ai közölték: sajnálják, hogy Göncz Kinga nem vett részt a bizottság ülésén, ugyanakkor megértik, hogy a miniszter nem merte vállalni a felelősséget az új rendszer átláthatatlanságáért. vissza RMDSZ vsz. más polgárinemzet i szervezetek: együtt vagy külön utakon? Erdély.ma [ 20060720 - 23:20:59 ] Forrás: Farkas Réka, Háromszék Egy kisebb sátor alá szorítva, de annál jelentősebb kérdésekről folyt a vita tegnap délután Tusnádon. A szervezők érdeme, hogy sikerült egy aszta lhoz ültetniük a romániai magyar politikai élet különböző nézeteket valló, egymással rivalizáló szervezeteinek képviselőit. A Pluralizmus, összefogás, autonómia címmel meghirdetett vita tulajdonképpen nyitánya volt a mára várható Markó — Tőkés szópárbajnak. „2003 óta új szakaszba lépett az erdélyi magyar politizálás, ám sem a pluralizmus, sem az autonómia ügyében nem sikerült közös programot kidolgozni. Miért nem sikerült egységes autonómiakoncepciót megjeleníteni? Miért nem sikerült megnyugtató módon rende zni a pluralizmus kérdését?” — tette fel a sokakat foglalkoztató kérdéseket a vita moderátora, Bakk Miklós politológus. Önkritikára is felszólította a jelenlevőket, s bár a miértekre érdemi válasz nem született, néhány igen fontos, jövőbe mutató kijelentés elhangzott. A romániai magyarság politikai pluralizmusának szükségességét Márton Árpád RMDSZes képviselő is elismerte. Két lehetőséget vázolt: RMDSZen belüli, demokratikus belső választások megszervezése, illetve helyhatósági
