Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-20
26 tartalmú írásoktól is hemzsegő Ziua napilapban tölt be kü lpolitikai rovatvezetői tisztséget, amelynek főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu korábban bevallotta, hogy H15 fedőnév alatt a Securitate terrorelhárító csoportjának informátora volt. Ennek ellenére, a bukaresti Új Magyar Szó egy több mint hatvan személy nevét tartalmazó listát juttatott el a Civic Mediához, amelyben a romániai magyar nyelvű napi, heti- és havilapok élén álló újságírók, publicisták átvilágítását kéri. Cristian Tudor Popescu, a Román Sajtóklub elnöke indokolatlannak tartja az újságírók átv ilágítását, mert ők – a kormány tagjaival, a parlamenti képviselőkkel és a köztisztviselőkkel ellentétben – nem állami alkalmazottak. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerint az akciót a kilencvenes évek elején kellett volna végrehajtani, jelenleg azért nincs prioritása, mivel nem történt meg teljes mértékben a politikusok múltjának feltárása sem. Eközben a bukaresti átvilágító- bizottság olyan dossziék birtokába jutott, amelyek azt bizonyítják, hogy Nicolae Ceausescu exdiktát or Securitatéja a nyolcvanas években tömegesen szervezett be soraiba kiskorúakat. A 12 – 14 éves, annak idején pioníroknak nevezett diákokat a titkosszolgálat arra használta fel, hogy jelentsék: családtagjaik körében elhangzike „rendszerellenes” vicc, hallg atnake külföldi rádiót, illetve létesíteneke kapcsolatot külföldi állampolgárokkal. vissza Tusványosi veterán rövidnadrágosok Erdély.ma [ 20060720 - 06:33:03 ] Forrás: Gazda Árpád, Krónika Románia partnere is, rivál isa is lehet Magyarországnak az Európai Unión belül – jelentette ki Németh Zsolt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem nyitónapján. Smaranda Enache szerint az Unió nincs felkészülve arra, hogy megeméssze a magyar kisebbség ügyét. Cristian Parvulescu arra figyel meztetett: a romániai politikai elit – az RMDSZ politikusait is beleértve – hatalma átmentési esélyét látja az Unióban. A politológus ezzel magyarázta, hogy még a magyar szövetség is országos listás európai parlamenti választásokat szeretne. A megszokott rövidnadrágos, laza stílusban nyitották meg tegnap délelőtt Tusnádfürdőn a 17. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A blikkfangos kijelentések, beszólások közé azonban részvét is vegyült. Egyperces néma felállással emlékeztek meg az összegyűltek Pálfi István fideszes európai parlamenti képviselőről, akit épp tegnap kísértek utolsó útjára Berettyóújfaluban, valamint a múlt héten eltemetett Balló Áron újságíróról, a Szabadság főszerkesztőjéről. Mint Németh Zsolt, a tusványosi folyamat elindítója em lítette, ők már egy másik dimenzióban folytatják a párbeszédet az öt éve elhunyt Horia Rusuval. A távlatokra a Horia Rusu Alapítvány elnöke, Dinu Zamfirescu is utalt, aki furcsának találta, hogy bár a tusványosi folyamatnak immár harcos veteránjai, halot tjai is vannak, mégis fiatalos maradt. Szilágyi Zsolt úgy fogalmazott, a szabadegyetem rövidnadrágos gondolataiból nem egy a nyakkendős világban valósult meg, példaként említve az északerdélyi autópályát. Rivalizálás vagy együttműködés? Az Európai Unió n belüli román – magyar viszony kérdésköre által már a nyitás délelőttjén súlyos politikai téma került a középpontba. Schöpflin György politológus professzor, a Fidesz európai parlamenti képviselője sok szempontból problémásnak tekintette az EU rendszerét. M int elmondta, elvben partneri viszonynak kellene jellemeznie a tagországok kapcsolatait, és az is szabály kellene hogy legyen, hogy a kormányok nem hazudnak túl sokat Brüsszelnek. Ez azonban szerinte nem valósul meg az Unióban. A puha brüsszeli hatalom azo nban csak akkor működik, ha mindenki elfogadja annak racionalitását. Az Európai Unió a román – magyar rivalizálás, de a román – magyar együttműködés terepe is lehet. Erről már Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszélt. A fideszes pol itikus úgy vélte, a 17. szabadegyetem nemcsak a címben jelölt másik Magyarországról, másik Romániáról szólhat, hanem arról a másik Európáról is, amely a középkeleteurópai országok csatlakozásával létrejön. A szlovákiai kormányalakítást, a lengyelországi euroszkepticizmust, a magyarországi gazdaságpolitikai helyzetet, a romániai kisebbségpolitikát említve megjegyezte, KözépEurópa az Unión belül is perifériára szorulhat. A kérdésben gyökeresen más volt Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi bizottsága alelnökének álláspontja. A szocialista politikus kivételesen szerencsésnek találta a helyzetet. Megállapította, Románia és Magyarország
