Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-19
15 Az RMDSZnek megújul ásra van szüksége, a fiatalítást tovább kell folytatni, a döntéshozatalban erősíteni kell a demokratikus mechanizmusokat, közös nemzeti és térségi érdekeink érvényesítésében pedig a mainál eredményesebben kell működnie. Az átalakításkor nem téveszthetjük s zem elől a célt: a Székelyföld önrendelkezési jogosítványainak növelését, a szórványmagyarság megmaradását és gazdasági erősödését csak a parlamenti képviselettel rendelkező, a romániai pártok versenyében fölkészülten és erőt mutatón föllépni képes, egység es szervezet tudja kiharcolni. Az RMDSZnek nincs országos alternatívája. A JELENLEGI RMDSZSTRUKTÚRÁK 16 éve változatlanok. Be kell látnunk, hogy azok a kényszerek, amelyek 15 éve működtek, napjainkra jobbára megszűntek. Most sokkal erősebb verseny van a szavazók és így a magyar szavazók kegyeiért is. Tehát az RMDSZnek olyan vonzó, mozgalmi jelleget mutató politikai tömörüléssé kell válnia, mely továbbra is számot tarthat a romániai magyar szavazók támogatására. Ezért olyan szervezeti struktúrára van sz ükség, amely a tisztességes versenyt, a mozgalmi jelleget növeli. A Szövetség területi, platformok szerinti és ki tudja még milyen érdekek szerint szerveződő csoportjai, lobbijai ezerféle irányba viszik, s vinnék a jövőben is a szervezetet. A csoportérde kek természetes jelenségként törnek felszínre az RMDSZben is, ám ezek kezelése, törekvéseik közös mederbe terelése jelenleg nem, vagy csak alig valósul meg. Ez elsősorban a szétszabdalt szervezetrendszernek, a nem kellően tisztázott feladatoknak és jogosí tványoknak köszönhető. A központi vezetésnek, illetve a kongresszusnak vagy a választmányként működő SZKTnak nincs például olyan feladata, hogy területi, megyei listákat jóvá kellene hagyni. E gyengeség következtében széles tere van a kis legitimitással rendelkező, nagyrészt egyéni törekvések érvényesülésének. Az a paradox helyzet alakult ki a romániai magyar közéletben, hogy Szövetségünk politikájának kritizálása, alap nélküli bírálata mármár kifizetődő egyéni és kiscsoportos vállalkozás. A kritikusokna k, az "örök lázadóknak" ma mármár nagyobb becsületük van közéletünkben, mint a napi érdekképviseleti, közösségszervező munkát végző, a lehetőségekkel élő vezetőknek. Az RMDSZkongresszus egy meglehetősen ritkán, általában 4 évente összehívott testület, melynek igazából egyetlen érdemi funkciója maradt: a szövetségi elnök megválasztása. A mai mediatizált világban, amikor egyrészt a kongresszus médiaesemény, másrészt az RMDSZért helyben dolgozó tagokat megmozgató, összehozó, összekovácsoló esemény, nagy l uxusnak tartom, hogy ritkán rendezünk kongresszust, és azon alig születnek érdemi, stratégiai döntések. E stratégiai döntések egyike kell hogy legyen a választási listák jóváhagyása, az álláspontok és érdekek egyeztetése, ésszerű kompromisszumok megkötése. Ha szétnézünk romániai versenytársaink között, ha egy pillantást vetünk a magyarországi pártokra, láthatjuk: az egyéni, területi - vagyis partikuláris - érdekek és a szervezet egészének érdekei gyakran összeütközésbe kerülnek, s míg nálunk a partikulari tás szokott győzedelmeskedni, máshol jobb összhangot és egyensúlyt találnak a rész és az egész érdekei, eszméi között. Soha nem feledhetjük el: egyazon nemzeti részközösség tagjai vagyunk! Szolidárisnak kell lennünk, és az egységben rejlő erő megtartásához kompromisszumokat kell kötnünk! A RÉSZEK ÉS AZ EGÉSZ közti összhang megtalálásának szükségessége mellett felsorolnék még néhány érvet jelezve, hogy mit veszíthetünk és mit veszítünk az egység, az egységes fellépés hiányában: - Az erdélyi magyar - legyen az szórványban élő vagy székelyföldi, nagyvárosi polgár, vagy falusi parasztember - egy közösség tagja. Együtt sírunk és együtt nevetünk; ha egyik régió, térség rosszul teljesít az érdekérvényesítésben, akkor annak keserű levét mások is megisszák. Az 5 szá zalékos szavazati küszöb elérését ma kéthárom megye gyenge szereplése, a szétszabdaltság veszélybe sodorhatja. - Ne feledjük: versenytársaink csak erre várnak, s ha elveszítjük parlamenti jelenlétünket, drámaian csökken érdekérvényesítő képességünk. A kü lfölddel és a románsággal csak egységes, ha szükséges, erőt felmutatni tudó szervezet tud hatékonyan tárgyalni. - Új szavazókat, akár magyarokat, akár románokat, de akár romákat sem lehet szerteszét futó csapattal, egymásnak ellentmondó kommunikációval me gszólítani. A választók - bármit is gondolunk egyébként róluk - az egységet, az egységes, határozott politikai föllépést honorálják.
