Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-19
6 Az eddigi politikák elvetése, vagy megtisztítása azonban nem elég. Van néhány modell arra, hogy hogyan valósítható meg intézményes szinten a hatékonyabb, kifelé nyitott nemzetpolitika. Ez eknek a modelleknek egy részét Magyarország már ismeri, elsajátította. Van például berlini magyar kultúr intézet. Romániában is van hasonló, de egyáltalán nem érezhető a működése, gyakorlatilag sehol sincs. A hatalmas magyar állami beruházásokkal létrehozo tt tudományos és kulturális intézetekből Romániában, a magyar közösségek belső hálózatán kívül semmi sem látszik. Miközben Franciaország szinte itthon van. És nem a túlmitizált franciaromán barátságnak köszönhetően. Hanem mert jól csinálják. És megéri nek ik. vissza Határon túli politikán túl, nemzetpolitikán innen − Interjú Gémesi Ferenccel, a Miniszterelnöki Hivatal külpolitikáért és nemzetpolitikáért felelős államtitkárával A magyar határon túli politika átalakítását, az Ön tájékoztatása szerint három szempont határozta meg: a minőségbiztosítás, a szakpolitika megerősítése és a határon túli valamint a magyarországi támogatási, szakpolitikai rendszerek összehangolása. Milyen minőségi elvárások vannak? Gyakran hivatkozunk arra, hogy a magyarság egy európai nemzet. Nyilván való, hogy a legegyszerűbb válasz az lehetne, hogy európai minőséget várunk el. Ez azonban sok féle képpen értelmezhető. Mára azonban kialakultak azok a minőségbiztosítási, minőségellenőrzési rendszerek, amelyek alapján viszonylag könnyen bemérhető az, hogy megfelele az adott intézmény, teljesítmény az elvárásoknak, vagy sem. A hangsúly azon van, hogy nem politikai szempontrendszert érvényesítünk, hanem kizárólag szakmait. Magyarországon is, és Romániában is már készen vannak erre az eszközök, nem kell most „feltalálni”, csak alkalmazni őket. Ugyanazokat a kritériumokat várjuk el, amelyeket általában Magyarországon is elvárunk, mondjuk egy oktatási, kutatási intézménytől. Ugyanolyan támogatásból részesüln ek ezek az intézmények, ugyan azokból a forrásokból, mint a magyarországiak. Lesze türelmi idő az átállásra, felkészülésre? A miniszterelnök tárgyalásai során (amelyeket a határon túli képviselőkkel folytatott, s amelyek visszaigazolták az elvárások meg alapozottságát) az év végét jelölték meg, mint határidőt. Ez év végéig az összes jogszabály módosításnak is meg kell történnie. Január elsején már egy új konstrukcióban indulhatnánk neki a váltásnak. Ez a szűk félév elég ahhoz, hogy világos legyenek a szem pontok. A 2006ra jóváhagyott támogatások kifizetésre fognak kerülni, senkinek nem kell évközben átalakítania a költségvetését. Ez az idő elég lehet a felkészülésre. Megváltozik a döntési mechanizmus. Mit lehet erről tudni? Világossá kell tenni, hogy min deddig egy nagyon bonyolult, gyakran átláthatatlan intézményrendszeren keresztül történt a támogatás, amelyet jelentősen le kell egyszerűsíteni. Pontosan el fognak válni a politikai feladatok és a szakmai feladatok. Politikai hatáskörök abban a testületben fognak összpontosulni, amely a célokról és a prioritásokról dönt. Ott valóban van szerepe a határon túli politikai szervezeteknek. Ők azok, akik meg tudják mondani, hogy adott időszakban milyen prioritásokat érdemes követni. Ettől függetlenül működik egy szakmai szint, amelyik ezeket a prioritásokat lebontja aztán projektszintre. Itt jelennek meg a konkrét támogatandó célok. A végrehajtórész kifejezetten apparátusi feladat, amikor a döntések megszülettek, világos, hogy milyen támogatás kihez kerül. Ekkor már csak végre kell hajtani a kérdést. Én azt gondolom, hogy ebben a rendszerben ugyanúgy meg van a hazai, és a határon túli szereplőknek a maga feladata. Nyilván a politikai testületben is meg van a határon túli szervezetek és képviselők feladata, sőt ott van leginkább. És nyilván a szakmaiban is adott ez a szerepkör, bár itt már nem politikai szervezet delegálja a döntésben résztvevőket. Szakmai körből, Magyarországi kinevezések alapján dől el, hogy ki dönt. A döntéshozatalból semmiképpen sem szorul ki a határon túli magyarság, sőt sokszínűbb jelenlét lesz: politikai és szakmai képviselet egyaránt. Számunkra itt az a fontos, hogy ezek (a szakmai, politikai és végrehajtói) szférák különüljenek el egymástól világosan. Honnan tájékozódhatnak az érintettek az új feltételekről és a pályázati rendszerekről?Lesz tájékoztatás. A jelenlegi struktúra beépül a Szülőföld Alapba, ami egy többékevésbé kialakult rendszer. Az ott működő tájékoztatási struktúrákat fel lehet használni. Például az emagyar pontok közül na gyon sok jelent meg határon túl, ezért az itt rejlő lehetőségeket is ki lehet használni. Fogunk tájékoztatni, és lehet majd tájékozódni.
