Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-03
23 „Ditró egy paródia azért, mert a romániai magyarság, a székelység bízik az RMDSZ politikájában, a párbeszédben, az együttműködésben. Bízik abban, hogy az RMDSZ eredményeket tud felmutatni” — fejtette ki Markó Béla véleményét a gyergyóditr ói Székely Nemzetgyűlésről, amelyet sikertelennek ítélt. „Az RMDSZ mögött ott van az erő” — mondotta, de bírálatot is megfogalmazott a székelyföldi megyék együttműködéséről, amely jogi keretek nélkül is valóra válhat. Áprilisban döntöttek erről, ám eddig s emmi nem történt, lépni kell, mert erejük van, lehet kamatoztatni — vélte az elnök. Az RMDSZ vezetőjének beszámolóját követő hozzászólások elsősorban az elnök tisztánlátását, szónoki képességeit dicsérték, ráerősítettek az elhangzottakra. Frunda György f elvetette a jövő év elején esedékes kongresszus feladatait: erősíteni kell az SZKTt, létre kell hozni egy erős belső ellenzéket, hogy azok is helyet kaphassanak az RMDSZben, akik eddig távol maradtak. Ezt a gondolatot EcksteinKovács Péter visszásnak tal álta, az ellenzéket az RMDSZ vezetősége lehetetlenítette el azzal a politikájával, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van”, hogy ellenzékét ellenségként kezelte. Nem lehet felülről ellenzéket létrehozni, főleg úgy nem, hogy minden más hangot, véleményt bü ntetnek — vélte. Eckstein döbbenetének adott hangot: Sógor Csaba szenátort vissza akarják rendelni az Interparlamentáris Unióból, büntetésből, mert elment a ditrói nemzetgyűlésre. Eckstein azt is kifejtette, nem ért egyet azzal, ami Ditróban történt, ahogy megszervezték a nemzetgyűlést, de az RMDSZnek nem szabad megfeledkeznie arról, hogy magyar emberek voltak ott, olyanok, akiket most integrálni akarnak a szövetségbe. Nehéz tárgyalni azokkal, akik kiváltak az RMDSZből, de meg kell próbálni — vélte. Tor ó Tibor a kisebbségi törvény elfogadása körüli veszélyekre hívta fel a figyelmet, emlékeztetett, egyéves évfordulóját ünneplik annak az időpontnak, amikorra ígérték a jogszabályt. „Egyéves huzavona után arra készülünk, hogy a kulturális autonómia lényegét feladjuk, és egy, a koalíciós partnereknek megfelelő változatot fogadjunk el” — fogalmazta meg háttérinformációkra alapozott félelmeit. Ha a kulturális autonómiatanácsokról lemondanak, ha ezek elveszítik döntéshozó szerepüket, akkor ki kell állniuk és elm ondani: ez nem jött össze, vállalniuk kell, hogy a román demokrácia jelenlegi fejlettségi szintjén parlamenti eszközökkel ezt nem lehetett elérni, kudarcot vallottak. Ebben az esetben új eszközöket kell keresni, vissza kell fordulni a közösséghez, valós va gy virtuális tömegtámogatottságot kell szerezni, bebizonyítani, hogy az RMDSZ nem egy 6,5 százalékos balkáni párt. vissza Farkas Réka, Háromszék Százöt éve született Domokos Pál Péter, a csángók szellemi atyja [ 20060701 - 09:21:50 ] Az Ezer Székely Leány Napjának életben tartásában benne van Domokos Pál Péter nagy kultúraszervező személyisége iránti tiszteletünk is. Mert csak úgy tudunk valakit igazán tisztelni, ha a kezdeményezését közkincscsé tesszük és továbbvisszü k. Százöt éve, 1901. június 28án született a ma Csíkszereda részét képező Csíkvárdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyidíjas néprajztudós, zenetörténész. Hatgyermekes székely földművescsaládban jött világra. A csíksomlyói Katolikus Tanítóképző Intézet ben kezdett tanulmányai 1916ban megszakadtak, a románok erdélyi betörése miatt egész Csík vármegye elmenekült. A második osztályt a debreceni tanítóképzőben végezte, a továbbiakat ismét itthon, 1919ben szerzett kántortanítói oklevelet. Románul katonakorá ban, Erdély bekebelezése után tanult meg. Ekkor döbbent rá, hogy valamit tennie kell idegen uralom alá került népéért. A budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán 1926ban matematika – fizika – kémia, valamint ének – zene szakos tanári diplomákat szerzett . Hazatérése után, 1926 – 33 között ének – zene tanár volt Csíkkarcfalván, Vulkánban, Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen, 1936tól az Erdélyi Katolikus Népszövetség titkára. 1929ben fazekasárusnak álcázva magát tette első gyűjtőútját a moldvai csángó magyarok falvaiban, feltérképezte az ott élő magyarokat, s ettől kezdve e táj és népcsoport elismert tudósa lett. Ő gyűjtötte össze Moldvában a 18. század hangszeres tánczenéjét. Hétvégén székely harisnyát öltött, újjáélesztve az ősi viseletet, néptáncokat tanult, s hogy továbbadhassa másoknak, bálokat rendezett, ahová népviseletben volt csak szabad belépni.