Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-18
10 Forgács Imre szerint az, hogy lesze Európai Egyesült Államok, nagyban függ a tagországok közigazgatási rendszerének működőképességétől. Habár ennek a struktúrának a kiépítését az Unió tagállami hatáskörbe sorolja, működése már befolyásolhatja a közösségi érdekeket is, például a fejlesztési alapok lehívása terén. Ugyanakkor nemcsak a nemzeti érdekek jeleníthetőek meg az egyes országok kö zigazgatási rendszere révén. A globalizáció által befolyásolt összeurópai jelenségnek tekinthető a közigazgatási hatáskörök módosulása is: így a törvényesség ellenőrzése mellett például a közigazgatásnak kell fölvállalnia a szociális biztonsági szempontok megjelenítését. Ezért is helytelen az a jelenleg elterjedt, leegyszerűsítő elképzelés, miszerint "minden, ami magán, az jó, és minden, ami állami, az rossz" - hangsúlyozta az előadó, aki szerint olyan új kihívások is közigazgatási hatókörbe kerültek, mint amilyen az internethasználat, a genetikai kutatások szabályozása, azoknak a törvényesség határain belül való megtartása. Önkormányzatiság: magyar érdek is Hazai szemmel a közigazgatás legnagyobb kihívását a megyék és a régiók adminisztrálása jelenti. É rdekes volna továbbá megvizsgálni azt is, hogy mit ért a hazai politikum önkormányzatiság alatt - vélte a közigazgatásról szóló előadássorozat másik meghívottja, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök. Szerinte ugyanis nálunk a helyi közigazgatást téves en nevezik helyi önkormányzatnak, ami a települések önálló döntéshozatala szempontjából nem kedvez, hiszen ez egyben a központosítás további fenntartását, a decentralizáció és szubszidiaritás európai elvével ellentétes törekvést is jelenti. Demeter úgy v éli: a valódi önkormányzatiság megvalósulása a Székelyföld egyetlen esélye a fejlődésre és a magyarság egyetlen lehetősége a saját ügyeivel kapcsolatos döntéshozatalban való részvételre. Ugyanakkor "autonómiagyökér" is lehet, amelynek segítségével a későb biekben egy tágabb önrendelkezési modellt is érvényre lehetne majd juttatni. Újfent a régiókról Gond volna, ha a jelenlegi hét fejlesztési régió közigazgatási területté alakulna át - mondta a Kovászna megyei tanácselnök az uniós fejlesztési alapok lehívá sára 1998ban megrajzolt regionális térképről. A felosztást végző külhoni szakemberek akkor a matematikai szemponton kívül - eszerint a régiónak 800 ezer és 3 millió közötti lakossággal kell rendelkeznie - sem a földrajzi, sem a kulturális, sem az etnikai vagy történelmi adottságokat nem vették figyelembe. "Az egyazon fejlesztési régióba sorolt Kovászna és Fehér megye soha nem tartozott össze. Az is kétséges, hogy a jövőben közös fejlesztési tervek kidolgozásában vennének részt" - szemléltette mondandóját D emeter János. A rossz regionális felosztáson - 42 megye követelése alapján - mihamarább javítani kellene. Ehhez Romániának mást sem kellene tennie, mint tiszteletbe tartania a regionális fejlesztési törvény előírásait, amely szerint a régió - a statiszti kai szempontok figyelembe vételével - a megyék szabad társulása révén jön létre. Demeter szerint, ha az átrajzolás folyamatát a megyék vezetőségére bízták volna, eddig már befejezettnek tekinthetnénk. Közigazgatási "robotfelvétel" A közigazgatási rendsze r hiányosságai mellett a köztisztviselők kezdeményező készségének hiányát, ötletszegénységét, a problémákra való lassú reagálását, individualista fellépéseit és együttműködési készségük hiányát említették a Hargita és Kovaszna megyei tanácselnökök. Bunta L evente szerint az általa vezetett Hargita megyei hivatalban már megtörtént a nemzedékváltás. Ám ennek a folyamatnak a pozitív hatásai mellett még mindig ott van egy másik, negatív befolyás is: a politikai nyomás erőteljes a helyi és megyei szintű közigazga tási döntéshozatal mechanizmusában. Az erdélyi magyarság számára az elsőrendű közigazgatási intézkedés a Székelyföldnek a nemzetközi vérkeringésbe való "bekapcsolása" volna - vélte a Hargita megyei tanácselnök, aki szerint az ebben az irányban tett első l épés a Csíkszereda és Székelyudvarhely közötti út korszerüsítése kell, hogy legyen. Ezáltal ugyanis a térség fejlesztésének egyik alapfeltételét is teljesíteni lehetne: a tőkeerős külhoni vállalkozások idevonzását.
