Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-17
21 újrakezdéséhez az kell, hogy Brüsszel meggy ő z ő nek találja a még bujkáló há borús b ű nösök kézre kerítésére kidolgozott belgrádi akciótervet. Vojislav Kostunica szerb kormányf ő hétf ő n Brüsszelben az uniós külügyminiszterek tanácskozása idején ismerteti az EUval a tervet. A diplomaták kifejezték reményüket, hogy Mladicot még az ese tleges novemberi szerbiai választások el ő tt elfogják és Hágába szállítják. vissza Gyurcsány északnak fordult STOP, 2006. 07. 14. 09.06 Az Európai Unió soros finn elnöksé géhez kapcsolódó célkit ű zésekr ő l, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésér ő l, valamint befektetési lehet ő ségekr ő l folytat megbeszéléseket pénteken Helsinkiben a magyar kormányf ő . Gyurcsány Ferenc, akit útjára Göncz Kinga külügyminiszter is elkísér, d élután tárgyal vendéglátójával, Matti Vanhanen kormányf ő vel. Megbeszéléseik napirendjén Európa jöv ő jével, versenyképességével, az igazságügyi és belügyi együttm ű ködéssel, illetve az EU külkapcsolataival összefügg ő kérdések szerepelnek. A magyar küldöttség délel ő tt ellátogat a Nokia cég központjába, és találkozik Eskho Aho volt miniszterelnökkel, a finn innováció állami kockázatit ő kealapjának, a SITRAnak az elnökével. Mint Göncz Kinga szerdán elmondta, a július 1jével kezd ő dött finn EUelnökség sorra konz ultál a tagországokkal arról, hogyan illeszkednek céljaikhoz a megfogalmazott prioritások. A finnek egyik legfontosabb célkit ű zése, hogy az innováció terén tegyék hangsúlyosabbá a közösségi együttm ű ködéseket, s hogy elnökségük fél éve alatt az unió értékel je a schengeni zónához való csatlakozás el ő rehaladását. Magyarországnak azért is fontos a finn elnökség, mert szeptemberig be kell nyújtania az EUhoz a konvergenciaprogramot. Újra népszer ű az EU Magyarországon - de hogy miért?- Az új tagok a további b ő vítést támogatják Hírszerz ő , 2006. július 16. 15:10 Másfél éve volt Magyarországon olyan népszer ű az unió, mint most - derül ki az Eurobarometer legújabb felméréséb ő l. Az EU intézményei közül a magyarok az Európai Parlamentet ismerik leginkább, és els ő sorban a tévéb ő l tájékozódnak. Az Uniót jelenleg az írek szeretik a legjobban és a ciprusiak a legkevésbé. Az Eurobarometer felmérése alapján úgy t ű nik, a magyarok az EU átlagánál jóval nagyobb arányban bíznak a nemzeti és az EUs intézményekben: az Európa i Központi Bank kivételével az összes többi intézmény nagyobb bizalmat élvez az EUátlagnál. A korábbi eredményekhez hasonlóan Magyarországon az Európai Parlament a legismertebb uniós intézmény; a megkérdezettek 88 százaléka hallott róla. A felmérés szerin t Magyarországon az emberek fele el ő nyösnek tartja a tagságot, míg a megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy a csatlakozás nem vált az ország hasznára. A tagságot el ő nyösnek ítél ő k aránya Magyarországon alig marad el az EUtagországok átlagos szintjét ő l (54 százalék). A zászló jöhet , az EU nem? É rdekességként kiemelhet ő , hogy az EUtagságot negatívan megítél ő k csaknem fele ugyanakkor egyetért azzal, hogy a magyar és az EUzászló egymás mellett jelenjenek meg. Az Unióban a legpozitívabban az írek látják országuk EUtagságának hatásait , míg a lista végén Ciprus áll. Népszer ű zászlók A magyarok els ő dleges információforrása az uniós ügyekben továbbra is a televízió. Annak ellenére, hogy az internet használata folyamatos növekedést mutat, az Európai Unió eseményeir ő l íly módon tájékozód ók aránya csökken. A magyar polgárok dönt ő többsége szerint a televízió, a rádió és a sajtó megfelel ő mennyiségben foglalkozik az EUt érint ő események, hírek bemutatásával. Viszonylag magas azonban azok aránya is, akik szerint túl kevés EUinformációt ad a hazai média. Az Eurobarometer vizsgálta az európai polgárok aktuális uniós történésekkel kapcsolatos véleményét is. A b ő vítéssel kapcsolatban a kutatás megállapítja, hogy kevés tagországban mértek akkora támogatást az EU b ő vítés viszonylatában, mint Magy arországon. (Magyarországnál csak Szlovénia, Lengyelország és Lettország bizonyult nyitottabbnak.) Alkotmány nincs, de egyre népszer ű bb A vizsgálat adataiból jól látszik, hogy a 2004ben csatlakozott 10 tagországban a legmagasabb a b ő vítés támogatottsága . Az EU korábban csatlakozott tagországaiban mért támogatottság ugyanakkor az új
