Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-17
17 A szövetség fóruma egyhangúlag határozatot fogadott el, ame lyben felszólította az államelnöki hivatalt, a kormányt, a parlamentet és az európai intézményeket: járuljanak hozzá a helyi közigazgatási törvény módosításához. Az ülésen Dragnea kifejtette: jelenleg helyi autonómiáról, decentralizációról nem lehet besz élni, hiszen az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, a közbiztonság, a mezőgazdaság és a turizmus mind olyan csődös terület, amelyeket Bukarest irányít, miközben ezek fejlesztéséről helyben kellene dönteni, az érintett közösségek hozzájárulásával. Követelte, hogy a felsorolt területeket irányító igazgatóságokat helyezzék át a helyi hatóságok irányítása alá, a kormány pedig ne szóljon bele az egyes közösségek dolgaiba, hanem foglalkozzon a szükséges törvénymódosításokkal és a tevékenység összehangolá sával. Leszögezte: helytelen, hogy a helyi hatóságok által begyűjtött adók a központi költségvetésbe kerülnek, ahonnan a kormány szubjektív döntések nyomán juttat vissza pénzeket a közösségnek. Szerinte az áfának, a jövedelemadónak és a luxusadóknak he lyben kell maradniuk, és azoknak csupán egy meghatározott részét kellene átutalni a központi költségvetésnek. Dragnea szerint az ilyenszerű helyi autonómia létrehozását egyedül Traian Băsescu támogatja. A javaslatról – Dragnea szerint – országos vitát in dítanak. A múlt héten a Romániai Municípiumok Egyesülete (AMR) a polgármesterek törvényének kidolgozását kezdeményezte annak érdekében, hogy a polgármesterek és a polgármesteri hivatalok intézményét különítsék el egymástól és határozzák meg világosan tee ndőiket. vissza Szabadság Az intézmény- és támogatási rendszer nem alapkérdés − Interjú Gémesi Ferenccel, a MeH nemzetpolitikáért felelős államtitkárával Simon Judit Átalakul a határon túli magyarsággal foglalkozó intézmén yrendszer, a támogatásokat is más rendszerben határozzák meg. Megszűnik a HTMH, nem lesznek közalapítványok. Nem a pártok által kijelölt kurátorok, hanem szakemberek döntenek majd a pályázatokról. A magyar kormány nemzetpolitikájáról, az új nemzetstratégiá ról Gémesi Ferenc szakállamtitkárt kérdeztük. - Melyek az új nemzetstratégia fő elemei? - Akkor helyes a nemzetpolitika, ha a felzárkózást és nem a bezárkózást segíti. Számos olyan kérdésre kell választ adni, amely nem pusztán az identitással kapcsolatos, hanem a megmaradáshoz, a sikerességhez szükséges. Az alapvető kérdés, hogy érdemben tudunke válaszolni azokra a kihívásokra, amelyek a magyarságot érik, azokra a kérdésekre, melyek a magyar embereket a mindennapokban foglalkoztatják. Például, hogy megmar adhate magyarnak vagy használhatjae az anyanyelvét? De legalább ekkora súllyal jelentkezik az is, hogy tude élni azokkal a lehetőségekkel, melyek a megnyílnak a lakóhelyén, be tude kapcsolódni valamilyen formában az európai folyamatokba, nyertese lesze az adott ország európai uniós tagságának. Minden más, az intézmények, a támogatások ezt kell szolgálják. Nem értek egyet azokkal a véleményekkel, melyek előtérbe helyezik az intézményeket, a támogatás rendszerét, ugyanis amikor ezekről beszélünk, nem ta rtalomról szólunk. Nem arról beszélünk, hogy tudunke válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek az elmúlt tizenöt évben a magyarsággal kapcsolatban felmerültek. Amikor intézményekről és pénzről szólunk, akkor tulajdonképpen arról beszélünk, hogy milyen pozíc iók vannak, milyen a hatalmi helyzet, hogy néz majd ki, hogyan módosul. Holott nem ez az alapkérdés. Ha valóban sikeres nemzet megteremtése a célunk, akkor az identitás mellett nagyon fontos, hogy komplex fejlesztés felé induljunk, azokat a régiókat próbál juk meg felemelni, ahol a magyar közösségek élnek. Ennek a politikának fontos követelménye, hogy jó legyen a kapcsolat a szomszédos országokkal. - Mit neveznek komplex régiófejlesztésnek?
