Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-17
14 mondatot szentel a témának, kijelent ve: „a kétoldalú kapcsolatokon túl regionális és Európapolitikánk fontos eszközének tekintjük a Visegrádi Együttműködést”. A dokumentum megszületése óta lezajlott politikai események ugyanakkor ezt a mondatot is zárójelbe tehetik. A nemsokára a visegrád i elnökségét is „megöröklő” szlovák kormány tagjainak magyarellenes nyilatkozatai a visegrádi kapcsolatrendszer gyengüléséhez vezethetnek. Az eset kezelése ugyanakkor jó példája a konfliktusoktól irtózó magyar külpolitikának: a magyar külügyminiszter a szl ovák miniszterelnök magyarellenes nyilatkozatait követően is csak annyit kért a szlovák diplomácia vezetőjétől: a kormány a jövőben határolódjon el a magyarellenes nyilatkozatoktól. Határon túli magyarok ügye Míg az euroatlanti integráció és szomszédság i politika nem vált azonnal a belpolitika foglyává, addig a határon túli magyarok ügye kezdettől fogva értelmezhetetlen volt kizárólag külpolitikai szempontból. Azzal, hogy Antall József „lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke” kívánt lenni – majd utána ezt minden miniszterelnök valamilyen formában megismételte – szorosan egymáshoz kötötte a hármas prioritáson alapuló külpolitikát és a belpolitikát. A magyar politikai osztály a harmadik célkitűzés vonatkozásában is elmulasztotta tisztázni a legjelentős ebb stratégiai kérdéseket. Nem derült ki, hogy konkrétan milyen elképzeléseket jelentenek az olyan megfogalmazások, mint például a „határon túli magyarokért érzett felelősség”, a „nemzeti újraegyesítés”, „a kettős állampolgárság”, vagy az „egységes Kárpátmedencei gazdasági térség”. De az egyes kormányok azt sem gondolták végig, hogy vajon milyen képzeteket keltenek ezek a kifejezések a szomszédos országok politikusaiban, valamint, hogy milyen intézkedéseket von mindez maga után a kisebbségben élő magyarokr a nézve. Jellemző az is, hogy a szülőföldön való megmaradás fontosságát annak ellenére minden párt fennen hangoztatja, hogy közismert tény: a rendszerváltás óta folyamatos a határon túli magyarok szülőföldjükről való elvándorlása. Ugyanakkor belpolitikai célokra egyik nagy politikai oldal sem volt rest felhasználni a határon túli magyarok ügyét. Ennek kapcsán is az vált jellemzővé, hogy a jobboldal mindig a baloldal nemzetietlenségét, a baloldal pedig rendre a jobboldal nacionalizmusát igyekezett bizonyít ani. Ennek megfelelően a határon túli magyarok ügyét – és egyébként a külpolitika egészét – a jobboldali kormányok inkább ideologikus, szimbolikus megközelítésben kezelték, míg baloldali kormányok pragmatikus, gazdasági szemléletet alkalmaztak. Amikor Gy urcsány Ferenc 2004 nyarától kezdődően határozott ideológiai érvelést használva újította meg a baloldali politizálást és világossá tette, hogy a nemzeti kérdést sem akarja többé átengedni a jobboldalnak, a Fidesz számára éppen jól jött a kettős állampolgár ságra vonatkozó népszavazási kezdeményezés. Azáltal ugyanis, hogy belpolitikai szempontok alapján az MSZP az állampolgárság megadása ellen kampányolt, megnyerte ugyan a csa Egy külpolitikai stratégia lehetősége Az utóbbi egy évben különösen feltűnő, hogy a külpolitikai témák jelentősége mind a pártok közötti csatározásokban, mind a kormányzati kommunikációban jelentősen visszaszorult – ami a politikai dokumentumokban is visszatükröződik. A 2006os pártprogramokból például a politikai oldalak külpolitikai elképzelései között szinte semmi tartalmi különbség nem olvasható ki, a második Gyurcsánykormány programjára pedig a prioritások teljes hiánya jellemző. A kormányprogram külpolitikával kapcsolatos fejezete meglehetősen szűkszavú (kevesebb, mint két oldalt tesz ki) és gyakorlatilag egyfajta „leltárként” összegzi Magyarország fontosabb külkapcsolatait. A dokumentum minden diplomáciai partnerrel kapcsolatban kiemeli az együttműködés fontosságát, de nem jelöli ki a legfontosabb irányokat; és koherens külpoliti kai elképzelést egyáltalán nem vázol fel. Külkapcsolati leltár - részletek a kormányprogramból A fő célok: „A Köztársaság Kormánya külpolitikájának alapvető célja, hogy a magyar érdekek nemzetközi fórumokon és a kétoldalú kapcsolatokban történő következ etes képviseletével elősegítse az ország nemzetközi súlyának
