Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-15
4 Épp ez az utóbbi az, amiben a szakértők kételkednek. Paul de Grauwe, a leuveni egyetem közgazdász professzora például rámutat, hogy mí g az euró stabilitása és a pénz és kötvénypiacok majdnem teljes integrálódása a bankárokat, a befektetőket és általában a vagyonosokat megelégedéssel töltheti el, a nagyközönség kevésbé lehet boldog. Az euró pénzügyi sikere nem hozta magával annak gazdaság i sikerét, vagyis az erőteljesebb növekedést és az alacsonyabb munkanélküliséget, mint az ígérve volt valaha. Sőt ennek inkább az ellenkezője történt, az euró 1999es bevezetése óta az eurózóna és a többi uniós ország közötti különbség a növekedés és a fog lalkoztatás tekintetében nőtt – a kívülállók javára. A hivatalos reakció e zavaró körülményre az, hogy az eurózóna gyengébb teljesítménye a tagországok szerkezeti merevségével függ össze (ez alatt a munkahelyek védelmét, a minimálbéreket és általában a jól éti intézmények létezését kell érteni). De Grauwe azonban rámutat, hogy ezek a merevségek az euró bevezetése előtt is léteztek. Mint az a szakirodalomból is kiderül, közös valutát három feltétel együttes fennállása esetén lehet bevezetni: ha a munkaerő nag yfokú mobilitást mutat; ha a tőkemozgás előtt nincsenek akadályok és a bérek rugalmasak; ha a külső vagy belső változások okozta gazdasági károk központi pénzátcsoportosítással kompenzálhatók. E feltételek közül az utolsó nyilvánvalóan nem teljesül és a mu nkaerő szabad áramlása is csak elvben létezik. Emiatt azután egyre több szakértőnek az a véleménye, hogy az eurózóna vagy egy tényleges politikai unióvá alakul át, vagy pedig felbomlik. Amikor az ünnepségeken a lufik a magasba emelkedtek, sokan azt gondolt ák, a felső határ a csillagos ég. A józanabbak azonban tudják, hogy a lufik sorsa az elkerülhetetlen kipukkadás. vissza Polgárháborús hangulat Ukrajnában Magyar Nemzet 2006. július 15. Szerző: Székely Gergely Meglehetősen feszült, mármár polgárháborús hangulat uralkodott el Kijevben, ahol a parlamenti politikai erők egymásnak feszülése mellett egyre inkább hallatja hangját az utca is. A narancsos forradalom diadalának helyszínén, a Majdanon száznál is több sátort állított fel a Julija Timosenko Tömb (BJUT) és a párttá alakult Pora diákszervezet, míg a parlament és a kormány épülete előtt a Régiók Pártja és a BJUT hívei sátoroznak, s néznek farkasszemet egymással. A Régiók Pártja azonban még reménykedik abban, hogy a Mi Ukr ajnánk csatlakozásával létrejön a széles koalíció Kijevben, hiszen a jelenlegi helyzetben csak Viktor Juscsenko államfő és Viktor Janukovics miniszterelnök képesek arra, hogy egyesítsék az országot – közölte tegnap Jevhen Kusnarjov pártelnökhelyettes, aki szerint a Mi Ukrajnánk tárgyalási feltételei számukra elfogadhatatlanok. A „régiósok” tegnap fel is függesztették a további tárgyalásokat a Mi Ukrajnánkkal. Szerintük időt kell adni az államfőnek arra, hogy szembenézzen a realitásokkal: az a vonat, amelyre három héttel ezelőtt még fel lehetett volna szállni, elment. Akkor a „régiósok” még hajlottak arra, hogy ne Janukovicsot jelöljék kormányfőnek, és a koalíciót a kommunisták nélkül alakítsák meg. A Mi Ukrajnánk egyik vezetője nem zárja ki, hogy az államfő, aki kevés esélyt lát a megegyezésre, feloszlatja a parlamentet. vissza Boszniai szerbek Hágában - Megkezdődött a srebrenicai mészárlásért felelősek pere Magyar Nemzet 2006. július 15. Szerző: Sebestyén Imre Akcióterv Brü sszelnek. Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök hétfőn Brüsszelben bemutatja a hágai törvényszékkel való együttműködésre vonatkozó akciótervet, amelynek része Ratko Mladics elfogása is. Nincs kizárva azonban, hogy Mladics kiszolgáltatása nélkül is folyt atja az EU a tárgyalásokat Belgráddal, ha bizonyítottnak látja Szerbia készségét a hágai együttműködésre. Koszovó kérdését természetesen Brüsszelben sem kerülik meg. Az egységes belgrádi álláspontot tolmácsoló Kostunica mind az európai központokban, mind W ashingtonban, mind a BTben felszólalva egyértelművé tette: nem egyeznek bele Koszovó függetlenségébe. Lényegi autonómiát javasolnak a tartománynak a nemzetközileg elismert határok között. (S. I.) A boszniai szerb hadsereg és rendőrség hét tisztjének a per e kezdődött meg tegnap a hágai törvényszék előtt. A vád ellenük népirtás, gyilkosságok, üldözés, erőszakos kitelepítés, deportálás, a Srebrenicában elkövetett bűncselekmények. A nagyszabású per közvetlenül a vérengzés évfordulója után kezdődött, hogy aztán el is napolják a tárgyalást augusztus 21re. A törvényszék ugyanis nyári szünetet tart. A tizenegy évvel ezelőtti, 1995 júliusában történt srebrenicai vérengzés a boszniai háború legsúlyosabb bűncselekménye volt. A Ratko Mladics vezette szerb erők nyolcez er muzulmán civilt, fiút és férfit végeztek ki a keletboszniai muzulmán városkában és környékén, az ENSZ védelme alatt álló muzulmán enklávéban. A hágai törvényszék előtt azonban nem jelentek meg a vérengzés
