Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-14
20 Pozitív előrejelzői a román – angol szak végleges akkreditációjának a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Humántudományok tanszékének történetében lezajlott második államvizsga eredményei. „Nem csupán a sikeres államvizsgaeredmények ténye fontos, hanem ennek a mennyiségi és főként minőségi vetülete is" – vonja le következtetésként dr. Balázs Lajos, a Humántudományok tanszék docense és tanszékvezetője. A huszonhat végzős közül huszonöten államvizsgáztak sikere sen. Ez a 96,15%os átmenési arány lenne az eredmények mennyiségi mutatója, ami átmenőjegyek esetén is ennyi volna, de minőségileg is szép a teljesítményük: 64%uknak 8as és 10es között van a végső jegyük. Az oktatók törekvéseképpen sikerült elérni, hogy az államvizsgadolgozatok témaválasztásakor az összehasonlító jellegű kutatóvizsgálódást többen is válasszák mind az irodalom, mind pedig a nyelvtudomány terén. Tudatos a törekvés arra is, hogy új témákat kezdeményezzenek, mégpedig olyanokat, amelyekne k köszönhetően az egyetem fokozatosan a román – magyar bilingvizmus kutatóközpontjává is válhasson. Ehhez a fontos társadalmi és oktatási szükséglethez kíván felnőni a szak amellett, hogy jól képzett román és angol szakos tanárokat biztosítson az iskoláknak. „Végre elmozdult az állóvíz állapotából a román nyelv oktatásának kérdése. A szakemberháttér kinevelése pedig fontos stratégiai célkitűzésünk" – érvel Balázs Lajos, hisz idén is többen mesterképzőn akarják folytatni tanulmányaikat. A tavalyi példák alap ján a frissen diplomázott diákok 85 – 90%a fogja a tanügyet és az iskolát választani. A romántanári állások esetén nagy az igény: a három székelyföldi megye helyzetét véve alapul, mintegy 400 körüli az igény, de angoltanárra is szükség van, s mivel ők dupla szakosok, egész jó az elhelyezkedési lehetőségük. Az akkreditációs törvények alapján több feltételnek is meg kell felelnie az adott intézménynek. Egyik alapkövetelmény, hogy az ideiglenesen működő karon belüli szak hallgatói egymás után kétszer 51%os ará nyban tegyék le az államvizsgát. A másik, hogy minőségi és főállású, bizonyos fokozatoknak megfelelő oktatókat biztosítson az egyetem. Az elvárás szerint a tanárok 20%a minőségi oktató, professzor és docens kell legyen. Jelenleg ennek 29%ban felel meg a tanszék, tehát mindkét feltétel esetén megnyugtató a helyzet. „Messze az elvárások fölött teljesítettünk, s ez igazi elégtétel. Nagy tisztelettel vagyok ezért a tanszék főállású oktatói és vendégtanárai iránt, de hálás vagyok azon csíkszeredai tanároknak is, akik a pedagógiai gyakorlatot vezették. Következő lépésként jövőre benyújtjuk a végleges akkreditációra a dokumentációt, amelyet majd alapos ellenőrzések követnek, hisz az ideiglenes akkreditációhoz is több mint száz feltételnek kellett megfelelnie az egyetemnek" – teszi hozzá a tanszékvezető. vissza Új irány a magyarmagyar kapcsolatokban Felvidék.ma 20060713 20:15 Beküldte: Tibor Forrás: Hídlap (Sz.É.) Gyurcsány Ferenc Markó Bélával folytatott pénteki megbeszélé sét követően szerdán szlovákiai és vajdasági magyar vezetőket fogadott a Parlamentben. A határon túli politikusokat a nemzetpolitikai koncepcióváltásról tájékoztatta a miniszterelnök. A Magyar Koalíció Pártját Bugár Béla elnök, Bárdos Gyula frakcióvezető és Csáky Pál alelnök képviselte, a vajdaságiak részéről Kasza József a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője és annak alelnöke, Dudás Károly vett részt a találkozón. A támogatási rendszer átláthatósága mellett mindenekelőtt arról esett szó, hogy olyan ügyek ben, amelyek a határon túli magyarság szempontjából létkérdésnek számítanak, hosszú távú megállapodásokat kellene kötni. Gyurcsány Ferenc a beszélgetést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a külhoni magyarok és a kormány legátfogóbb céljai közösek. „A zt szeretnénk, hogy ha a határon túli magyar közösségek, megőrizve magyar identitásukat, jól boldogulhatnának szülőföldjükön, tisztességgel élhetnének, nevelhetnék gyerekeiket, jól fizető állást találnának. Mindeközben ápolhatnák kapcsolataikat a magyar ne mzet többi részével. Abban állapodtunk meg, hogy január végéig olyan szakértői konzultációsorozatot tartunk Budapesten, amelyben valamennyi elemét
