Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-14
16 európai integrációt támogatja, az atlantit nem, s erről népszavazást írna ki. Meg kell jegyezni, hogy az ukrán társadalom döntő többsége az ország NATOtagsága ellen van. No, de mi a realitása egyáltalán Ukrajna NATOtagságának? A „narancsos” erők egyik fő célkitűzése az ország atlanti integrációj a, ami egy másfél évtizede független ország pszichéje felől nézve a dolgokat, érthető is. Az más kérdés, hogy a NATO nyújtotta biztonságpolitikai garanciák sokkal inkább hidegháborús logikába illenek, s nem igazán felelnek meg a XXI. század Ukrajnát is éri ntő, mindenekelőtt a terrorizmus elleni harcban megjelenő kihívásainak. Nem beszélve arról, hogy ez a tagság a jelenleginek sokszorosára növelné a feszültséget Kijev és Moszkva között. Nem lehet nem észre venni azt sem, hogy a NATOtagság folyamatos hangsú lyozásának belpolitikai okai is vannak. A „narancsos” kormányok nem minden hátsó szándék nélkül dimenzionálták túl a függetlenség eme attribútumát, hiszen amellett, hogy valóban hittek ennek mindenhatóságában, elterelte a figyelmet a valódi problémákról. Például arról, hogy függetlenséget ma a NATOnál jobban garantálja a gazdasági önállósá g. Az atlanti integráció túlzott erőltetése ráadásul csak növeli a belső instabilitást, tovább mélyítve a huntingtoni szakadékot az ország keleti és déli, valamint középső és nyugati része között. Meg kell vizsgálni azt is, maga a NATO késze Ukrajna befog adására! Kijev jövőbeli stratégiai orientációja ugyanis egyáltalán nem csak ukrán kérdés, az komoly kihatással van Oroszországra, az Európai Unióra és a NATOra is. Mint a UPI elemzője fogalmaz: e kérdés kapcsán lényegében e négy szereplő mindegyike a „str atégiai sokk” állapotában van. A NATO a nyitott kapuk politikáját folytatva elméletben minden olyan országot vár, amely teljesíteni tudja a tagság feltételeit. Ebben az értelemben tehát Ukrajna potenciális jelölt, a gyakorlat azonban ennél bonyolultabb. M int a legutóbbi krími tüntetések is ráébresztettek sokakat, hogy a bizonytalan, instabil Ukrajna tagsága problémák sorát emelné be a NATOba. Nem egy elemző veti fel, hogy Kijev tagságának lebegtetése csupán Moszkvának szól, annak provokálását szolgálja. S itt jön a képbe az EU, amelynek Berlinnel és Párizzsal az élen ez egyáltalán nem érdeke. Egyértelmű az is, hogy Ukrajna tagsága orosz szempontból nem hasonlítható a középeurópaiak vagy a baltiak belépéséhez, s Moszkva ezt aligha nyelné le. Mielőtt tehát Ukrajna NATOtagsága reálisan felmerülne, el kell dönteni, mi is ma az északatlanti szövetség fő célja, milyen ma Oroszország, mennyire kíván európai lenni az EU, és mindezek közepette hol képes reálisan megtalálni a helyét Kijev. Mindezek fényében Ukrajn a tagsága kapcsán egyelőre több a kérdés, mint a válasz. vissza Magyar aláírásgyűjtés Bukarestben Magyar Nemzet 2006. július 14. Szerző: Rostás Szabolcs Összegyűjtötte ugyan a pártbejegyzéshez szükséges 25 ezer aláírást a Magyar Polgári Szövetség, az erdélyi szervezetnek azonban egyelőre nem sikerült Bukarestben is megszereznie a törvény szabta támogatói hozzájárulásokat. Félsikert könyvelhet el a pártbejegyzésre készülő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – adta hírül a ko lozsvári Krónika, beszámolva arról, hogy a szervezet öszszegyűjtötte a bírósági bejegyzéshez szükséges 25 ezer aláírást, viszont a román fővárosban még nem tett szert a törvény által előírt hétszáz aláírásra. A román jogszabályok szerint a pártbejegyzéshez 25 ezer aláírásra van szükség országos szinten, tizennyolc megyéből, valamint Bukarestből. Mindez alaposan megnehezíti egy magyar szervezet dolgát, hiszen például a mintegy kétmillió lélekszámú román fővárosban mindössze hatezer magyar él, más megyékben v iszont alig akadnak magyarok, vagy ha mégis, akkor roppant nehéz fellelni őket. Szász Jenő MPSZelnök az erdélyi közéleti napilapnak elmondta: aláírásukkal románok is támogatták a megalapítandó Magyar Polgári Pártot, amely a tervek szerint a politikai plur alizmust szolgálná az erdélyi magyar közéletben, és valós alternatívát kíván nyújtani a kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetségre. Eközben az MPSZ országos vezetősége és a Bihar megyei szervezet közötti konfliktus közepette lemondott a szervezet választmányi elnöki tisztségéről Szilágyi Zsolt. Ezzel egy időben Tőkés László református püspök Nagyváradon bejelentette, hogy az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nemzetbiztonsági bizottságot alapít, a romániai magyar érdekek hatékony képvis elete érdekében pedig cselekvési tervet dolgozott ki, amely tartalmazza az „erdélyi magyar nemzeti minimumot” is. vissza