Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-13
18 „csőcseléktől”, akiket sikeresen félrevezetett a budapesti kormány szociális demagógiája. És persze kárörvendeztek azok az elszakított területekről elszármazottak is, akik egys zerűen csak irigyelték például erdélyi rokonaiktól a kék útlevelet. (Nehogy má’ egy intésre megkapják azt, amiért én évekig sorban álltam fél tucat hivatalban!”) Sebaj, a feketelevest lenyeltük. Nem először. Ez csak annak nyomán jutott eszembe, hogy az id ei magyarországi országgyűlési választások után kiderült, mégsem dübörög a gazdaság, és a jólét sem akkora, mint egy elszabadult Sztálinszobor, hanem bizony nagyítóval sem könnyű megtalálni. Nem irigyeljük a „nagy magyar jólétet”, mint ahogy korábban sem tettük. Legyen az övék a teszkós libazsírral, az akciós romlott hússal együtt. Mert megérdemlik. Ami jár, az jár! A polgár szavazott. Élvezze hát a gazdaság fülsiketítő dübörgését, a böhömnagy jólétet – a nagy magyar pusztán, míg a szem ellát. Élvezze, meg dolgozott érte: „igen, igen!”, hiszen belehúztak, és ott voltak a kellő időben és helyen. Most tehát dőljenek kényelmesen hátra a fotelben, és élvezzék, ahogy lassan, de biztosan a szájukig ér a fekália. Addig is, amíg nem, énekelgessék az MSZP kampánydalá t (igen, igen!), és fizetgessék a megnövekedett adókat, a tandíjat, a 300 forint fölötti benzint – egyszóval a jóléti vívmányok bizonyítékait. És esetleg felállva tapsolják meg Gyurcsány vezért, ahogy azt pár napja tették a vörös Csepelen azok, akiknek „se mmi sem drága”. A gázáremelés sem. Olyan nép vagyunk, aminek időnként nem árt egy kis sokkterápia, máskülönben könnyen felejt. Kívánunk hát további kellemes jóléttöltést! Igen, igen… vissza Teljesítménybért terveznek - Évi 35 milliárdos megtakarítás az elb ocsátások révén Világgazdaság 20060713 Éves szinten 35 milliárd forintos megtakarítást jelentene a közigazgatási reform – állítja az államreformért felelős kormánybiztos a Világgazdaság birtokába került előterjesztésben. A kormány által a tegnapi ülésen elfogadott, a közigazgatási reform feladatairól, ütemezéséről szóló dokumentum szerint a kiadási oldal megtakarításait elsősorban a csökkenő létszámból adódó kisebb bérköltségek jelentik, habár egyszeri tételként figyelembe kell venni a felmentésekre, vég kielégítésekre kifizetendő összegeket. Az előterjesztés leszögezi: a közigazgatási „bérbefagyasztás” évente 1015 milliárd forintos kiadástól „mentesíti” a költségvetést, a büdzsé egyenlegét javítja majd a felszabaduló ingatlanok eladásából származó bevéte l is. Lapunk úgy tudja, Draskovics Tibor a tegnapi kormányülésen beszámolt arról: az államreformbizottság már egyszer összeült, megtárgyalta saját munkarendjét, s elfogadta a közigazgatási reformról szóló előterjesztést. A bizottság még foghíjasan működi k, hiszen az azt elnökként vezető Gyurcsány Ferenc még nem kérte fel azokat a személyeket, akiket ő delegálna a grémiumba. A testület alelnöke a kormánybiztos Draskovics, tagjai: a miniszterelnököt helyettesítő miniszterként Kiss Péter, a kancelláriaminisz ter Szilvásy György, a pénzügyminiszter Veres János, az igazságügyminiszter Petrétei József, a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár Horn Gábor. Az államreformbizottság üléseinek állandó meghívottja Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős ko rmánybiztos. A központiterületihelyi közigazgatást, a közszolgálatot, s a működést kell korszerűsíteni, racionalizálni a dokumentum szerint. A nem minisztériumi szintű központi közigazgatási szervek jogállását hozzá kell igazítani a szervezeti törvényhez : egységesíteni kell a minisztériumok s az egyéb központi közigazgatási szervek szervezeti, működési rendjét. Ennek eredménye lenne a kisebb központi kormányzat, a stratégiai szintű szemlélet. Kormányzati ügyfélszolgálati központokat alakítanának ki 2008b an a kistérségekben. A kormányzati személyügyi központ 2007től működne. Első ütemben a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok vezetőire vezetnék be a „kompetenciaalapú teljesítményértékelés és bérezés rendszerét”, s második ütemben terjesztenék ki a z új teljesítményértékelési szisztémát a közigazgatás teljes személyi állományára. Az első ütemre 2007ben, a másodikra 2008ban kerülne sor. A közigazgatási működés korszerűsítésének akkor van értelme, ha az kimutatható, mérhető eredményt hoz az ügyintézé s egyszerűsítésében, az ügyfélkapcsolatok minőségi színvonalának jelentős emelésében s a pénzügyi ráfordítások csökkentésében – szögezi le az előterjesztés. 2008ra közigazgatási ügyfélszolgálati charták jönnének létre, ezek az ágazat kötelezettségvállalás át határoznák meg, s ezekben a minisztériumok mérőszámokkal is kifejeznék a konkrét fejlesztési célokat. TE Közigazgatási reformmenetrend I. Társadalmi eredményesség javítása
