Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-11
26 A foglalkoztatottak összlétszámának felső határa kizárólag a kormány engedélyével változtatható meg. Létszámnövelési javaslat pedig csak új feladatok kapcsán nyújtható be a kormányhoz. A létszámcsökkentés végrehajtását a Kormányzati Ellenőrzé si Hivatal ellenőrzi. Rövidebb és hosszabb távú intézkedéssorozat kívánja elősegíteni az államháztartás egyensúlyi helyzetének megalapozásához szükséges szervezeti keretek kialakítását. Nyolc pont és mintegy negyven alpont részletezi a miniszterelnökségre, illetve a minisztériumokra lebontva a feladatokat, átcsoportosításokat, összevonásokat, egyéb racionalizálásokat. Szerepelnek benne a határozatban megjelölt közhasznú társaságokkal kapcsolatos átalakítások csakúgy, mint az országos egészségügyi intézetek további működési feltételeinek kidolgozása, vagy a katonai ügyészségek integrálása a nem katonai ügyészi szervezetbe. A határozat előírja egyebek között az állami feladatok ellátására vonatkozó teljesítménykövetelmények kidolgozását és az állami vagyonnal való gazdálkodás új szabályozását. vissza Ostrom alatt az Európai Unió - Egyre több legális és illegális bevándorló érkezik a tagországokba, a közös politika még hiányzik Világgazdaság 20060711 A szigorú határőrizet önm agában nem képes elejét venni az illegális bevándorlásnak – e felismerés jegyében tartottak tegnap és ma konferenciát az unió tagországai és több mint két tucat afrikai állam részvételével. A marokkói Rabatban Franco Frattini, az EU bel- és igazságügyi biz tosa hangoztatta: a rendőri és igazságügyi szervek együttműködése mellett a fejlesztéspolitikában is kooperálniuk kell a bevándorlókat küldő és fogadó országoknak. Az afrikai országok képviselői természetesen egyetértettek ezzel, ugyanakkor kérdéses, milye n konkrét lépésekre kerül sor a konferencia után. A bevándorlási politika ugyanis annyira érzékeny kérdésnek számít az unióban, hogy a tagországok nem hajlandók érdemi döntéseket a közösségi intézményekre bízni. Az eredmények egyelőre ad hoc együttműködése kre korlátozódnak. A múlt héten például nyolc tagország megígérte, hogy hajókkal, repülőgépekkel és szakemberekkel segíti Spanyolországot a Kanáriszigetekre érkező illegális menekültek felderítésében és visszafordításában. Az üdülőparadicsomként számon ta rtott szigetekre rendszeresen érkeznek a főleg afrikai menekültekkel megrakott csempészhajók, amelyeket gyakran csak akkor vesz észre a parti őrség, ha zátonyra futnak, és a roncsokat meg a hullákat partra dobja a víz. Egyre több külföldi próbál bejutni az EU területére: 1,7 milliósra becsülik a tavalyi bevándorlást, ez kétháromszor több, mint amennyiről a kilencvenes évek végén beszéltek. Magyarországon legfeljebb néhány ezren tartózkodnak engedély nélkül, de a pontos számot természetesen nem ismerik a ha tóságok, hiszen sokukról sohasem derül ki, hogy illegálisan érkeztek az országba. A kiutasítások száma – amely fontos mérőszámnak számít az unióban – hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat – derül ki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adataiból. M íg a kilencvenes évek végén mintegy tízezer embert kellett hazánk elhagyására kényszeríteni, az elmúlt években ez a szám alig haladta meg a négyezret. Tavaly 4376 embert utasítottak ki, ötven százalékuk megsértette a tartózkodási szabályokat – vagy úgy, ho gy illegálisan jöttek, vagy úgy, hogy tovább maradtak, mint amennyi időre az engedélyük szólt – , másik felük törvénytelenül vállalt munkát. Ők főleg a szomszédos államok, illetve délkeleteurópai országok – Szerbia Kosovo tartománya, Románia, Ukrajna, Törö kország, Moldova – polgárai. A kitoloncoltak egy része az önkéntes hazatérési program keretében utazik haza, aki azonban erre nem hajlandó, azt rendőrségi segédlettel kényszerítik Magyarország elhagyására. A közös gondok ellenére az egységes menekültpoliti ka kialakításával mind a mai napig adós az unió. Nehéz ugyanis összeegyeztetni a munkaerő beengedése mellett szóló gazdasági érveket és a belpolitikai szempontokat, amelyek ráadásul országról országra változnak. Spanyolország például tavaly több mint félmi llió illegális bevándorlónak legalizálta otttartózkodását, ezt több északi tagország is hevesen támadta, mondván: a Madrid által megtűrt külföldiek célja úgyis az, hogy a leggazdagabb tagországokba jussanak. Akik ugyanis öt évig legálisan tartózkodnak val amelyik EUországban, azok jogot szereznek arra, hogy bárhol letelepedjenek az unió területén – mutat rá a Financial Times. Így aztán nem csoda, hogy több nekifutásra sem született megállapodás a biztonságos harmadik országok köréről, tehát azokról az álla mokról, amelyekbe mérlegelés nélkül visszafordítják a menedékkérőket. Márpedig enélkül nem lehet megakadályozni, hogy a külföldiek egymás után több európai országban is szerencsét próbáljanak. Az unió egész területére érvényes zöldkártya bevezetése is káty úba jutott, mivel a tagországok ebben a kérdésben vonakodnak kiadni a kezükből a hatalmat. Az uniónak nincs önálló határ- és parti őrsége; az a határőrizeti ügynökség, amely egyebek mellett a Spanyolországnak ígért támogatást is koordinálni fogja, csupán 5 7 fővel és 10 millió eurós éves büdzsével működik.
