Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-11
24 utasították azokat az érveket, melyek a csatlakozásban a kisebbségi kérdés automatikus megoldásának kulcsát látták. Ez a remény természetesen korábba n is illúzió volt. Amit egyebek közt a spanyol kormány képviselőinek magatartása is világosan jelzett. Pedig mi, kisebbségi magyarok, ha optimistább hangulatba szerettük volna ringatni magunkat, a déltiroli mellett általában a spanyol példát emlegettük. J oggal, hiszen a spanyol alkotmány hihetetlenül széles körű autonómiát biztosít a katalánoknak és főként a baszkoknak (a kül- és hadügyek kivételével minden fontos döntési jogkör regionális kézben van), a baszkok még az adók fölött is közvetlenül rendelkezn ek, s az államkasszába történő baszk befizetésekről a központi kormányzattal folytatott alkuk során születik döntés. Meg szoktunk azonban feledkezni arról, hogy az alkotmány a baszkokat és a katalánokat is az egységes spanyol nemzet tagjaiként kezeli. S nemzeten nem puszta állampolgárokat, hanem (a franciákhoz hasonlóan) sajátos minőségű állampolgárokat, "népet" ért. Ezért okozhatott a mostani katalóniai népszavazás belpolitikai megrázkódtatást, az ötven százalék alatti részvétellel, de több mint hetven s zázalékos szavazattöbbséggel elfogadott új autonómiastatútum ugyanis most már a katalánokat is "népként" nevezi meg. Ezt pedig a spanyol központi kormányzat nacionalistái - a számunkra unalomig ismerős logikával - Spanyolország szétesésének nyitányaként értékelik. Ezért a spanyol nyilvánosság a montenegrói (és korábban a szlovák) "példát" is szerfelett riasztó tényként regisztrálta. A baszkok ellenben reménykeltő fejleményt láttak benne. Bizonyos mértékig mindkettő érthető. NyugatEurópában ugyanis sok szempontból valóságos demokrácia van. A népszavazás mint a közösségi önrendelkezés természetes módja itt valóban része a demokráciának. Ha tehát egy kulturális közösség önmagát "népnek" tekinti, semmi nem állhatja útját a függetlenségről szóló népszavazásn ak. Illetve egyvalami mégis: ha a szóban forgó népcsoport jobban érezheti magát a többségi államban, mint egy független saját államalakulatban érezhetné. (S Katalónia esetében - főként gazdasági okokból - valóban ez a helyzet.) Ez azonban azt jelenti, ho gy ha a többség ragaszkodik az együttléthez, fokozatosan el kell ismernie, hogy az csak a kisebbségek hajlandóságán múlhat. Azaz: a házasság csakis egyenjogú felek szerelméből fakadhat, s ha idővel valamelyik fél hibájából boldogtalanná válik, szabadon fel is bontható. Az Európai Unió akkor válhat a kisebbségi kérdés automatikus rendezésének valódi garanciájává, amikor ezt a tényt a tagállamok mindenkire érvényes alapelvként fogják rögzíteni. És ennek reménye már korántsem illúzió, csakhogy a sikerhez a k atalánok, a baszkok, a skótok és mások mellett a keletközépeurópai kisebbségek (most már Unión belüli) eltökélt akaratára és egységes fellépésére is égető szükség lesz. vissza Siker a Bisztrojevitában Új Magyar Szó 2006 . július 11. Szerző: Sz. L. Ami nem sikerült a román diplomáciának, megoldották a környezetvédők: az ENSZ vizsgálóbizottsága Romániának adott igazat az évek óta tartó Bisztrojevitában. A tegnapi döntés értelmében Ukrajna csak akkor folytathatja a csato rnaépítést, ha ehhez megkapja Bukarest beleegyezését. A Dunadeltát átszelő Bisztrojecsatorna károsítja a környezetet, a Dunadelta egyedülálló élővilágát fenyegeti - állapította meg az ENSZ vizsgálóbizottsága. A genfi székhelyű testület - amely az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának égisze alatt ülésezett - tegnap közzétette tanulmányát, amelyben Romániának ad igazat a két éve húzódó vitában. Románia kezdettől fogva ellenezte a Duna feketetengeri torkolatvidékénél épülő ukrán csatornát. A vizsgálóbizo ttság által nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a folyam Bisztrojeágán épülő, hajózható csatorna jelentős pusztulást okoz a delta hal- és madárvilágában, tönkreteszi az ártéri területet, ráadásul a csatorna mélyítéséért kibányászott és a Feketetenger be öntött hordalék szennyezi a tengervizet. A tanulmánynak a nemzetközi természetvédelmi szervezetek korábbi állásfoglalásával egybehangzó megállapítása szerint a tervnek így súlyos gazdasági és környezeti hatásai lesznek a határfolyó két oldalán fekvő Ukr ajna és Románia számára is.
