Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-11
7 nagyobb tekintettel vannak a hétköznapokra, mint a szimbolikus politizálásra, és ez új intézményeket is megkíván". Sok minden fontos marad: a politikai és az anyagi támogatás, a tapasztalatátadás, a felzárkóztatás, az esélye gyenlőség és a versenyképesség megteremtése a határon túli közösségek számára. De legfontosabb a minőség támogatása - mindkét oldalról és oldalon. Vagyis hogy ami életbevágó és ami jó az itteni magyarnak, az legyen életbevágó és jó az ottani magyarnak is . És viszont, de minél kevesebb viszontagsággal. vissza Új magyar nemzetpolitika: sok a bizonytalanság Simon Judit Elsőként az RMDSZ vezetőivel tárgyalt a magyar miniszterelnök, d e a többi határon túli vezető is meghívást kap majd Budapestre. A hétvégi találkozó ugyanis egy konzultációsorozat kezdete, hogy augusztusra már konkrét elképzeléseket prezentáljanak a határon túli szervezetek képviselői. Gyurcsány eldöntötte, hogy átszerv ezi a határon túli magyarokkal foglakozó struktúrákat. Az új nemzetstratégia, nemzetpolitika ugyanis új intézmény- és kapcsolatrendszert kíván, de hozzá a támogatási formák változását is megköveteli. Az új nemzetstratégia figyelembe veszi, hogy a Kárpátm edencében élő magyar közösségek helyzete nagyban eltér egymástól, és azt is, hogy az európai uniós tagsággal - a vajdasági és kárpátaljai magyarságon kívül - egyazon közösséghez tartoznak majd a határ két oldalán élő magyarok. Elsődleges szempont tehát a f elzárkóztatás, az esélyegyenlőség, a versenyképesség megteremtése a határon túli közösségek számára. Ehhez pedig elmaradhatatlan a minőség, legyen szó gazdaságról, kultúráról vagy oktatásról. Jó példa erre a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EM TE). A miniszterelnök közölte: a magyar állam a továbbiakban is támogatja a Sapientiát, de csak szigorú minőségi és ellenőrzési feltételek mellett. Ez feltételezhetően azt is jelenti, hogy az EMTE kikerül az egyházak felügyelete alól. Az intézményrendszer átalakítása javában tart: a Határon Túli Magyarok Hivatala megszűnik, feladatkörét átveszi a Miniszterelnöki Hivatal kül- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága, ezen belül is a szomszédos országokban élő magyar közösséggel foglalkozó részleg. E gyvalamit azonban figyelmen kívül hagytak Gyurcsányék: a HTMH szimbólum. Megszüntetése a határon túli magyar közösségek számára egyet jelent azzal, hogy a magyar kormány immár nem vagy sokkal kevésbé törődik velük. Lapunk forrásai szerint ennek éppen az ellenkezője fog történni, de a már említett ok miatt érthető a határon túliak bizalmatlansága. Ahogy az RMDSZ elnöke fogalmazott a találkozó után: ebben az esetben is "a puding próbája az evés". Budapest azzal érvel, hogy a tervezett stratégia nyomán gyak orlatilag Gyurcsány irányítja majd a nemzetpolitikát, és ezen belül a határon túli magyarságra vonatkozó kérdéseket is ő kezeli. Egyelőre azonban csak azt tudni, hogy milyen intézmények szűnnek meg, melyek mennek át gyökeres változásokon. Immár bizonyosan megszűnnek a támogatásokat kezelő közalapítványok. Az viszont még nem nyilvánvaló, hogy mi helyettesíti ezeket, milyen formában jelentkezik a nagyobb odafigyelés, a szakszerűbb problémamegoldás, a hatékonyabb támogatási rendszer. Bizonytalan az is, hogy a támogatáskeret csökkene. Egyelőre csak annyit tudni, hogy az új stratégia szerint felértékelődne a Szülőföld Alap mint egyetlen pénzforrás, és szigorúbbá válnak a pályázási feltételek. A miniszterelnök elképzelése szerint a szórványmagyarságra fordíta nak majd nagyobb figyelmet. A már említett források szerint a támogatások sokkal könnyebben jutnak majd célba, csökken a bürokrácia. A miniszterelnök szóvivője lapunknak azt mondta, az intézményrendszert a határon túli szervezetekkel közösen akarják kialak ítani. Ez viszont hatékony kapcsolatrendszert is feltételez. Ennek az új rendszernek a kezdete a konzultációsorozat. vissza Az új szlovák külügyminiszter, Ján Kubis "nem tüzet oltani" készül Budapestre
