Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-10
24 informális miniszteri találkozót mintaérték ű nek szánja a nemek közötti egyenl ő ségért tett társadalmi er ő feszítések terén, így az ülés valamennyi témáját ebb ő l a szemszögb ő l fogják megközelíteni. A hétvégi találkozón a munkaügyi, szociális- és egészségügyi miniszterek mellett részt vesz a szakmai szervezetek és a civil társadalom több száz képvisel ő je, valamint Vladimir Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikai és esélyegyenl ő ségi biztosa és Markosz Kyprianu egészségügyi biztos. A fókusztéma a globalizáció és a lakosság demográfiai struktúrájának változásának együttes hatásából adódó kihívások kezelése, ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatás mértéke és hatékonysága, az egészségtudatosság munkahelyi ösztönzése, a munkában töltött életszakasz meghosszabbítása a szociálpolitika eszközeivel is. A tanácskozás el ő készíti azt a szakmai anyagot, amit az Európai Bizottság ő sszel tervez kiadni a gazdaságot, szociálpolitikát és egészségpolitikát, a fenntartható fejl ő dést egyre nagyobb bizonytalanságba sodró demográfiai helyzetb ő l való kilábalás esélyeir ő l. A foglalkozt atási miniszterek megvitatják, hogyan lehet növelni a munka termelékenységét, hatékonyságát a munkával töltött élet min ő ségének javításával, és milyen támogatást tud nyújtani az EU a tagállamoknak ezen a területen. Napirenden lesz a nyugdíjrendszerek és a szociálpolitika olyan irányú átalakítása, hogy ezek a munkavállalás vonzerejét, a nyugdíjazás késleltetését, a férfiak és n ő k esélyegyenl ő ségét segítsék. Az egészségügyi miniszterek ezeknek a programoknak a kiteljesítéséhez keresik majd a munkában töltött évek életmin ő ségének javításának, az egészségügyi kockázatok csökkentésének lehet ő ségeit. euractiv.hu vissza Megint jobb az Unió megítélése STOP, 2006. 07. 08. A ta vaszi Standard Eurobarométer felmérés szerint a polgárok körében n ő tt az EUtagság támogatottsága és javult az EU megítélése. A b ő vítést azonban kevésbé támogatja a közvélemény. Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke és az intézményi kapcsolatokér t és kommunikációs stratégiáért felel ő s biztos így nyilatkozott a felmérés tapasztalatairól: „az Európai Unió csak úgy nyerheti vissza polgárai bizalmát, ha eredményeket mutat fel a biztonság területén, jobb lehet ő ségeket teremt a munkaer ő piacon, valamint biztosítja az életmin ő ség javulását. A finn elnökség alatt e kérdésekre kell összpontosítanunk. A polgárok azt is elvárják, hogy az Unió vezet ő i jobban vázolják fel a b ő vítés el ő nyeit.” Az Európai Unió általános megítélésére vonatkozó három legfontosabb mu tató egyértelm ű en a közvélemény hozzáállásának javulását mutatja. A legutóbbi, 2005 ő szén végzett felméréshez képest az EUtagság támogatottsága 5 százalékponttal (50 százalékról 55 százalékra), az EU megítélése 6 százalékponttal (44 százalékról 50 százalé kra) a tagság el ő nyeinek értékelése pedig 2 százalékponttal (52 százalékról 54 százalékra) javult. Ezzel párhuzamosan csökkent az említett három mutatóval - különösen az EU megítélésével (20 százalékról 15 százalékra) - kapcsolatos negatív vélemények száma . Mumus: a munkanélküliség Az európai polgárok továbbra is a munkanélküliség miatt aggódnak leginkább (49 százalék, 2005 ő széhez képest +5 százalék), amit a b ű nözés követ (24 százalék - nem történt változás), a harmadik helyen pedig jelenleg a gazdasági helyzet áll (23 százalék, 3 százalék). A negyedik helyet elfoglaló egészségügyi ellátási rendszer az európaiak 18 százaléka számára (+3 százalék) ad okot aggodalomra. Az EUalkotmány elképzelésének támogatottsága némileg csökkent a legutóbbi, 2005 ő szén v égzett felmérés óta (61 százalék, 2 százalék), elérve a 2005 tavaszán mért szintet. A polgárok 22 százaléka ellenzi az európai alkotmány elképzelését és 17 százalékuk nem foglalt állást. Franciaország a pozitív vélemények 62 százalékával valamivel az EUá tlag fölött van, Hollandia pedig 59 százalékkal éppenhogy alatta. (E két országban utasították el népszavazáson az EUalkotmány tervezetét, megállítva ezzel az alkotmányozási folyamatot.) „ Számít a szavam”: 36 százalék Az uniós közvélemény egyre kevésbé t ámogatja a további b ő vítést. Míg a polgárok 45 százaléka egyetért új tagok felvételével (41 százalék az EU15ben és 66 százalék az új tagállamokban), 42 százalékuk ellenzi azt. 2005 ő szén ez az adat 49 százalék, illetve 39 százalék volt. Meg kell jegyezni , hogy Törökországban a további b ő vítést támogató válaszok száma 7 százalékponttal csökkent, és most 45 százalékot tesz ki. Az európaiak meglehet ő sen elégedettek a demokrácia m ű ködésével az Európai Unióban. Az elégedettségi arány eléri az 50 százalékot (4 8 százalék az EU15ben és 59 százalék az új tagállamokban, +1 százalék a legutóbbi felméréshez képest), míg az elégedetlenség aránya 34 százalékot (1 százalék) tesz ki. Az elmúlt tíz évben erre a kérdésre most született a legtöbb pozitív válasz. Az EU po lgárainak 36 százaléka (+2 százalék) egyetért az állítással, hogy „az én szavam számít az Európai Unióban”, 54 százalékuk továbbra sem osztja e véleményt, bár ez az adat 2005 ő sze óta 5 százalékponttal csökkent. A „Standard Eurobarométer” felmérést a TNS Opinion & Social végezte személyes
