Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-10
20 A tanácskozáson a felek tájékoztatták egymást a Budapesten ősszel sorra kerülő román – magyar együttes kormányülés e lőkészítéséről is. vissza Szabadság Mennyi az autonómiafejadag Erdélyben? Bartha Réka Az autonómia "puha" illetve "kemény" formájának megvalósíthatósága, illetve a t éma közéleti megjelenítésének stratégiái vonatkozásában nem értettek egyet a tusnádfürdői III. Kárpátmedencei diákszeminárium Autonómiatervezetek: esélyek és lehetőségek című kerekasztalának meghívottjai. Márton Árpád, Varga Attila és Toró T. Tibor RMDSZes képviselők, valamint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke azonban egyöntetűen a hazai közvélemény felkészületlenségét tekinti az autonómiatörekvések egyértelmű akadályának. A tusnádfürdői uniós tábor hét végi kerekasztalának előadó i áttekintették az autonómiatörekvések eddigi történetét, és azt is felsorakoztatták: milyen társadalmipolitikai intézkedésekre, eszközökre van szükség ahhoz, hogy a jelenleg stagnáló folyamat eredményes legyen. Egymást kiegészítő autonómiák Márton Árp ád a személyi elvű és a területi autonómiát egymást kiegészítő önrendelkezési modellnek tekintette: az előbbire a szórványban, az utóbbira a Székelyföldön élő közösségeknek van szükségük. Jelenleg azonban mindkettőt diszkriminatív intézkedésnek tartják itt hon - fűzte hozzá az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. "Csupán illuzió volt, hogy a politikai mentalitás időközben megváltozott" - mondotta Varga Attila képviselő, aki szerint a hazai közhangulat figyelembe vételén alapuló reálpolitikai megfontolásbó l került be valamennyi létező modell közül éppen a kulturális autonómia a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetbe. A törvénytervezet kidolgozásában részt vevő képviselő nehezményezte, hogy az erdélyi magyar közéletben ezt a modellt másodlagosna k tekintik, és hangsúlyozta: csökkentek a törvény elfogadásának az esélyei, s ebben szerepe van a hazai politikai elit ellenállásának. Autonómiaidegen társadalom Az önrendelkezés valamennyi típusától - még a helyi, illetve megyei önkormányzatok vonatkoz ásában is - idegenkedik a román társadalom és a politikum. A rendszerváltozás óta e tekintetben nem tapasztalható változás - vélte Szilágyi Zsolt, aki szerint nemcsak a parlamenti vagy kormányzati eszközöket kell a továbbiakban latba vetni az autonómia meg valósításának folyamatában, hanem a parlamenten kívüli békés erőket is. A civil társadalmi mozgalmak és a történelmi egyházak támogatását is meg kell nyerni a sikerhez. Ebben ugyanakkor az erdélyi magyar poltikai erők konszenzusa is elengedhetetlen, nem utolsósorban a Magyar Állandó Értekezletnek is megoldásokat kellene keresnie az ilyen jellegű nemzetpolitikai kérdésekre - vélte Szilágyi Zsolt EMNTalelnök. Pontosabb tervet Az RMDSZ túl alacsonyra helyezte a mércét, amikor puha kulturális autonómiát k övetelt. Emiatt az alkura és a tárgyalásra nem volt már mód - vélte Toró T. Tibor. Szerinte a koalíciós tárgyalásokkor az RMDSZ nem adta elő kellő pontossággal az önrendelkezési tervet. Az érdekvédelmi szervezetnek évente újabb és újabb autonómiatervezetet kellett volna kidolgoznia, mert ezáltal a közvélemény hozzászokott volna az önrendelkezés gondolatához. vissza