Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-10
18 Véleményéne szerint a kisebbségi törvénytervezet kudarca arra késztet, hogy parlamenten kívüli békés eszközöket vegyünk igénybe céljaink eléréséhez, ilyen például a diplomáciai eszközök felhasználása, az önálló külpolitika, a MIT által szervezett biciklitúrához hasonló mozgalmi jellegű megnyilvánulások, szakmai műhelymunka vagy a kárpátmedencei magyarmagyar párbeszéd. Toró Tibor is üdvözölte a párbeszéd lehetőségét, majd az RMDSZ eddigi hibáit vázolta, jelezve, hogy meghívójában őt kifejezetten erre kérték (ami ellen Kovács Péter MIÉRTtárselnök erőteljesen tiltakozott): szerinte az egyik legnagyobb hiba az volt, hogy a párt nem teremtett össznemzeti konszenzust a törvénytervezete köré, kamarillapolitizá lást próbált érvényesíteni, a másik nagy tévedés pedig a mérce túl alacsonyra helyezése volt, amely valójában lehetetlenné tette a vitát, ugyanis nem volt már, miből lennebb adni. Toró felvetésére, hogy nem is esik szó a területi autonómiáról a beszélgeté s során, Varga Attila azt állította, hogy ők elsősorban erről beszéltek a kampányban, mikor az „Együtt az autonómiáért!” - jelmondatot meghirdették, de persze nem mondtak le a területi autonómiáról sem. A tervezet azért lett olyan „puha”, mondotta, mert az t tartották szem előtt, hogy mit tudnának a románok elfogadni, nem azt, hogy mi néz ki jobban. Különben is évtizedekig tartó folyamat egy autonómia kialakulása, tette hozzá. Az előadásokat követő rövid vita során élesen kirajzolódott a két irányzat közti választóvonal: az RMDSZ képviselői a román fél meggyőzése útján, alkudozással apránként kivívott jogok révén képzelik el az „autonómia állapotába való eljutást”, míg az ellenzék többek között a kétszázötvenezres fogyásra hivatkozva azt hangoztatja, hogy se mmilyen érdemi előrelépés nem történt tizenhat év alatt, és most is helyben toporgunk, mert az RMDSZ minimalista és önfejű politizálása nyomán az autonómia terén nem látható semmilyen eredmény – írja, többek között, Bagoly Zsolt a kuruc.infon. Arról, hog y hogyan került a kerekasztalbeszélgetés meghívottai közé a már nem RMDSZes Szilágyi Zsolt, és hogyan vélekedik erről ő, illetve Borboly Csaba MIÉRTelnök, még visszatérünk. vissza Budapest átszervezné a Sapientiát [ 20060710 - 07:15:24 ] Az RMDSZ egyetért a határon túli magyaroknak juttatott magyarországi támogatási rendszer módosításával, de azt kéri, hogy ne csökkenjenek az erre szánt összegek – hangzott el a szövetség vezetősége és Gyurcsány Ferenc budapesti találkozóján. A magyar miniszterelnök a megbeszélésen közölte: kormánya továbbra is támogatni fogja a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, viszont cserében azt igényli, hogy ott valóban akadémiai színvonalú oktatást biztosítsanak a diákoknak. „Mielőbb meg kell határozni a romániai magyarság számára elsőbbséget élvező stratégiai célokat, ezért a magyar kormány és az RMDSZ vezetői a kétoldalú konzultáció folytatásában állapodtak meg” – nyilatkozta az MTInek Markó Béla a pénteki találkozót követően, amelyet a magyarországi választások óta első alkalommal rendeztek meg az RMDSZ vezetősége és a magyar kormány között. A szövetségi elnök közölte: fontosnak tartja az eszmecsere folytatását, mivel tiszt ázni kell azokat az erdélyi magyarság számára stratégiai fontosságú prioritásokat, amelyek hozzájárulnak majd a közösség Európai Unión belüli versenyképességéhez, szülőföldjén maradásához. Gyurcsány jelezte, kormánya a szórványkérdést kiemelten szeretné ke zelni, ennek kapcsán az RMDSZ vezetői javasolták, hogy Budapest valósítson meg egy szórványkollégiumprogramot, mert ezek a tanintézetek eddig is hasznosnak bizonyultak. Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány és az RMDSZ álláspontja lényegesen különbözike a határon túli magyarok támogatását illetően, Markó úgy fogalmazott: „a puding próbája az evés”, vagyis ez majd akkor látszik meg, amikor kialakulnak a végső elképzelések.