Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-06
20 magyar politikusnak nagyon oda kell figyelnie, hogy „ezeket a kritériumokat, amelyeket a külügyminiszter aszszony megfogalmazott”, Szlovákia betartsa. Gál Kinga néppárti képviselő is azt hangsúlyozta lapunknak: pé ldátlannak tartják Európában, hogy egy szocialista párt a szélsőjobboldallal fogjon össze. Gál Kinga szerint a m agyar ko rmánynak egyértelműen ki kell jelentenie, hogy egy felháborítóan magyarellenes kijelentéseket tevő koal í- ció számára elfogadhatatlan. Az új szlovák kormány külügyminisztere tegnap jelezte, hogy első külföldi útja Budapestre vezet. Az MTI dipl omáciai forrásb ól úgy értesült, hogy Ján Kubis látogatása július 11én esedékes. vissza Stratégia helyett ad hoc politizálás - A diplomáciára rátelepedő kormányfőnek semmilyen ko ncepciója nincs nemzetközi kérdésekben Magyar Nemzet 2006. július 6. Mára egyértelművé vált, hogy a magyar miniszterelnök fenn kívánja tartani magának a külpolitikai döntések m onopóliumát. Ez önmagában nem kifogásolható, az viszont annál inkább, hogy Gyurcsánynak pillanatnyilag semm ilyen koncepciója nincs nemz etközi kérdésekben. Nézetei vannak, de az ad hoc módon kifejtett gondolatok nem helyettesíthetnek egy – ideális esetben nemzeti konszenzus tárgyát képező – külpolitikai doktrínát, nem is beszélve ez utóbbit részletező stratégiáról – írja értékelésében a Bu dapest Analyses elemzőközpont. Nehéz Gyurcsány Ferenc külpolitikáról kifejtett nézeteit értelmezni a szaknyelv fogalmaival. Amint az utóbbi időben a magyar sajtóban többen joggal kifogásolták, sem a miniszterelnöknek, sem hivatalba lépő kormányának nincs koherens külpolitikai koncepciója. Az első Gyurcsánykormány programja ugyan tartalmazott egy fejezetet a külügyekről, de az olyan belső ellentmondásoktól terhelt, hogy nem tekinthető irányadónak. Így is viszonyult ho zzá minden érintett, s mára a jótékony feledés homálya fedi. A második Gyurcsánykormány programjának nemr é- gen nyilvánosságra hozott, külügyekre vonatkozó része nem más, mint az előbb hivatkozott irat rövidített változ ata. Az új külügyminiszter, Göncz Kinga kinevezésének szóbeli indokolása, ill etve a vele aláíratott vállalás sem tartalmaz érdemben tárgyalható részleteket, állapítja meg az elemzés. Nem szokatlan a nemzetközi gyakorlatban, hogy egy állam- vagy kormányfő fenntartja magának az utolsó szó, illetve a döntés jogát a külpolitikát illető en. Elég itt csupán az amerikai, brit, orosz vagy francia példákra hivatko zni, a teljes lista túl hosszúra nyúlna. Az említett országokban viszont létezik külpolitikai koncepció, s annak rövid í- tett változata, a doktrína, amelynek hivatalossá tételét széles körű, elmélyült viták előzik meg. S később is lehet bírálni. Nem lehet tehát megkérdőjelezni Gyurcsány Ferenc jogát, hogy fenntartsa magának a végső döntést ne mzetközi kérdésekben – Antall József, Horn Gyula és Orbán Viktor sem tett másként. Az idők válto znak, és ma már a miniszterelnök még közvetett jelzéseket sem ad arról, hogy mi a valódi véleménye olyan fontos kérdésekről, mint például a transzatlanti kapcsolatok jelenlegi állása (s ezen belül Magyarország h elye), a multipoláris világrend, a globalizác ió veszteseinek helyzete, a globális demokratizálódási folyamat lehets é- ges visszalépései és torzulásai, vagy a Soros György és más befolyásos személyiségek által szorgalmazott trans znacionális pénzügyi műveletek fölötti ellenőrzés. A példák folytathatók, n em is beszélve az emberi jogok egyet emes és oszthatatlan jellege és az úgynevezett regionális sajátosságok között egyre inkább elmélyülő ellentétről, vagy a nem állami szereplők megítéléséről. Gyurcsány vagy egyáltalán nem nyilatkozik érdemben, vagy olyan általános kijelentéseket tesz – mint például George W. Bush elnök budapesti látogatása során – , miszerint Amerikával nemcsak érdek, hanem értékazonosság is összeköt bennünket. A miniszterelnök – szögezi le a Budapest Analyses – láthatóan nincs tudatában a nnak, hogy milyen heves viták folynak az Egyesült Államokban az amerikai nemzeti érdekek és az amerikaiak többsége által vallott értékek külpo litikai értelmezéséről és gyakorlatba ültetéséről. A nemzetállamokban az elmúlt kéthárom évszázad során kialakult gyakorlat szerint a külpolitika letéteményese, kidolgozója és felelőse a kormány. E politika végrehajtója a mindennapokban a diplomáciai kar , egy szigorú, írott és íratlan szabályok szerint működő szakosodott szervezet. A diplomácia egyik fontos összetevője az úgynevezett intézményes emlékezet, ami operatív szinteken többek között – a politikai változásokat figyelembe véve – biz onyos mértékű s zemélyi folyamatosságot feltételez. Ennek megfelelően, és szintén hagyományosan a diplomácia az összes kormányzati tevékenység közül a legn agyobb autonómiával – és felelősséggel – rendelkezik. (Ez nem zárja ki, hogy a végrehajtó hatalom vezetője fen ntartsa magát a végső döntések meghozatalára.) De a diplomácia autonómiájának kikezdése, vagy éppen felszám olása súlyos tévedés. A magyar miniszterelnök erre készül. A Hét című erdélyi hetilapnak ezt nyilatkozta nemrég: „Azt kerestem, hogy a külügy meglehetősen e zoterikus, kicsikét zárt és misztikus világát hogyan lehet oldani. A
