Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-06
7 Ismertetése szerint a 2004 szeptemberében létrejött fórum biztosította azt, hogy a parlamenti képviselők és a határon túli magyarság képviselői között folyamatos párbeszéd alakuljon ki elsősorban a nemzetpolitikai stratégiai, gazdasági és oktatási kérdésekben. Arra az újságírói kérdésre, hogy a Máért hiánya miatt felértékelődike ennek a fórumnak a szerepe, Szili Katalin azt mondta, hogy "ezt nem tudom, ezt majd a szeptemberi ülésük el fogja dönteni". Mint mondta, ennek a fóru mnak sajátságos szerepe van, ebben azok vesznek részt, akik a szomszédos országokban magyar nemzetiségűként kerültek a parlamentbe, vagy lettek megyei vezetők. Közölte, szó sincs arról, hogy átvegyék a Máért szerepét, "ezt nem is akartuk soha, én úgy gondolom, hogy e nnek az együttműködésnek egészen mások voltak az indítóokai, más volt a kiinduló alapja és a fundamentuma is". A szlovákiai kormányváltás ka pcsán Szili Katalin azt mondta, szeretné továbbvinni a már kialakított szoros kapcsolatot, "majd meglátjuk milyen lesz a szomszéd ország részéről a fogadókészség". Mint mondta, reméli, hogy az együttműködés hasonló színvonalon fog folytatódni. Közö lte, továbbra is kezdeményezni fogja, hogy a szomszédos országok házelnökeivel félévenként találkozzon. vissza A magyar kormánynak nem fontos a határon túli magyarok ügye − Toró T. Tibor Temes m egyei parlamenti képviselő a H TMH és a MÁÉRT megszűnéséről, illetve a magyar – magyar párb eszéd jövőjéről – Július 1től megszűnt a Határon Túli Magyarok Hivatala. Erdélyi szemmel nézve mi ennek a következm é- nye? – Az hogy, az új baloldali magyar kormány a Határon Túli Magy arok Hivatalát ilyen drasztikusan átszervezte (tulajdonkepén megszüntette), ennek van egy gyakorlati jelentősége, de igazából a szimbolikus üzenete a legl é- nyegesebb. Az, hogy a magyar kormány ilyen típusú magas intézmény szintjén nem kíván a határon túli m agyarok kérdésével foglalkozni, vagy másképpen fogalmazva, a nemzetpolitikának ezen dimenzióival nem akar így fogla lkozni. Ott van persze a gyakorlati vonzata is. Az, hogy a magyar diplomácia, a magyar kormány, amikor olyan döntéseket fog hozni, amelyek a határon túli magyar közösségeket is érintik, akkor nem lesz a birtokában egy olyan háttérintézmény, amelynek elemzéseit figyelembe vehetné. Úgy hiszem, a nemzetpolitika nagy vesztesége a HTMH megsz űnése. – Úgy is lehet ezt értelmezni, hogy a jelenlegi magyar kormány szeretné kizárni köreiből a határon túli magy arokat? – Nem a kizárás szót használnám. Én úgy látom, hogy a jelenlegi magyar kormány listáján nem prioritás a határon túli ma gyarok ügye. – Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke úgy fogalmazott a minap, hogy a HTMH megszüntetése „egy csapást jelent a határon túli magyarság számára”. – Szimbolikus gesztusként eléggé markánsan meghatározta és előrevetítette azt, hogy ez a magyar kormány hogyan kívánja folytatni a nemzetpolitikát, hogyan kíván foglalkozni a határon túliak ügyével. Nem hiszem, hogy helyettesíteni lehet egy ilyen egységes koncepció alapján működő magas szintű kormányintézmény munkáját. Remélem, hogy a határon túli magyar szervezetek ezen véleményüknek hangot adnak, és megfogalmazzák állá spontjukat, illetve ráveszik a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül döntését. – A MÁÉRT jelentős fórum volt a határon túli magyarságot képviselő szervezetek számára a m agyar – magyar párbeszédben. Mivel a magyar kormány nem mutat hajlandóságot a MÁÉRT összehívására, két ajánlat is elhan gzott ezt helyettesítő fórumra. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az MVSZt ajánlotta fel a határon túli szervezet szá mára hasonló találkozók megszervezésére, ezzel szemben az RMDSZ Szövetségi Képv iselők Tanácsának szombati, marosvásárhelyi ülésén Demeter János, Kovászna megye tanácselnöke is bejelentette, hogy Háromszéken építenék ki a magyar – magyar párbeszéd intézményes formáját. Vajon melyik ajánlatot kéne elfogadni? – Nem fontos, hogy hol jön össze ez a találkozó, hol intézményesül földrajzilag, az viszont tagadhatatlan, hogy szükség van egy olyan intézményre, amelyben az asztal körül a magyar politikum képvisel ői és a határon túli m agyar politikai szervezetek képviselői egyaránt jelen lesznek. Elég egyértelmű volt a magyar miniszterelnök állá spontja, mely szerint a MÁÉRT helyett a kétoldalú kapcsolatokban látja a határon túli magyarokkal való konzult á- ció lehetős égét. Én ezt veszélyesnek tartom, mert arra teremthet precedenst, hogy a magyar kormány az egyik r é- giónak a képviselőit kijátssza a másik ellen, és az „oszd meg és uralkodj” elvét érvényesítse. Azt hiszem, hogy ezt csak úgy lehet elkerülni, hogy egyszerre ültetjük asztalhoz a magyarországi és határon túli politikumnak a szere plőit. Mi is, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezői is tervezünk egy kerekasztalt, ahol első lépésként helyet
