Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-07
8 Belgrád, 2006. júniu s 6., kedd (MTI) - Boris Tadic szerbiai elnök arról tájékoztatta kedden a mérvadó nemzetközi és európai intézményeket, hogy Szerbia lett a szerbiamontenegrói államközösség jogutódja. A belgrádi politikus - aki hétfő óta immár "államfő" - Kofi Annan EN SZfőtitkárnak, Terry Davisnek, az Európa Tanács főtitkárának és Marc Perrin de Birchambautnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárának küldött levelében közli, hogy a jogfolytonosság a megszűnt SzerbiaMontenegró alkotmányo s alapokmányából ered, és ebben egyetértés van a montenegrói féllel. Tadic arra kérte az említett intézmények vezetőit, hogy szervezeteiknél a "SzerbiaMontenegró" nevet változtassák meg "Szerbiára". A 2003. február 4én elfogadott alaptörvény vonatkoz ó paragrafusa előírja, hogy amennyiben az egyik tagköztársaság népszavazással kilép az államközösségből, nem örökölheti meg a közös állam nemzetközi jogi szubjektivitását. Az alkotmányos alaptörvény arról is rendelkezik, hogy amennyiben Montenegró él ezzel a joggal, a közös országot érintő nemzetközi dokumentumok - kiváltképpen az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244es számú koszovói határozata - maradéktalanul Szerbiára, mint jogutódra vonatkoznak. Mivel a montenegrói polgárok a május 21én tartott népszav azáson döntöttek arról, hogy köztársaságuk független lesz, Montenegrónak kérnie kellett a felvételt a nemzetközi intézményekbe. Filip Vujanovic montenegrói elnök ezt már meg is tette. A montenegrói parlament szombaton fogadta el a függetlenségi nyilatk ozatot, a szerbiai képviselőház pedig hétfőn nyugtázta, hogy Szerbia megörökölte a közös állam nemzetközi jogalanyiságát. A két újdonsült államfő folyamodványa után megkezdődhet Montenegró nemzetközi elismerése. Az Európai Unió tagállamainak egyenként kell elismerniük az Adria parti törpeállam szuverenitását. Az újonnan létrejött szerbiai külügyminisztérium kedden közleményében tájékoztatott arról, hogy Belgrád a jogutódlásról szóló jegyzéket juttatott el a külföldi országok kormányaihoz és a nemzetközi szervezetekhez. A szerbiai parlament döntése után a szerbiamontenegrói diplomáciai külképviseletek szerbiai külképviseletekké váltak, a Montenegróból való diplomatákat pedig arról tájékoztatta a tárca, hogy június 30ig térjenek vissza országukba. A mini sztérium szerint alárendelt diplomaták vezetik mostantól azokat a külképviseleteket, amelyek élén eddig montenegrói nagykövetek álltak. Ehhez tartozik, hogy Belgrádnak és Podgoricának egyetértésre kell jutnia abban, hogy mely köztársaság birtokolja a k övetségeknek helyet adó ingatlanokat. A diplomácia működtetéséhez szükséges kiadásokat javarészt - közel 95 százalékban - Szerbia állta. vissza Duray: Trianon felelős a nácizmusért és a kommunizmusért Tatabánya, 2006. jú nius 6., kedd (MTI) - A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint Trianon felelős Európa kettészakadásáért, a nácizmus és a kommunizmus létrejöttéért. Duray Miklós erről pénteken Tatabányán az első világháborús emlékmű újjászent elésén, az 1919ben aláírt békeszerződésre emlékezve beszélt. "E békeszerződések kigondolói a huszadik század igazi háborús bűnösei, (...) a kommunisták, fasiszták és nácik által megszervezett, az osztály a faj- és a nemzetgyűlöletre alapozott holokaus ztok okozói is azok, akik az I. világháborúban megtervezték a versaillesi és trianoni világrendet" - szögezte le ünnepi beszédében a szlovákiai magyar politikus. Megértike, hogy Trianon óta nincs hazánk? - tette fel a kérdést, majd így folytatta: "a mai Magyarország még az ott lakóknak sem igazi hazája, (...) maradék ország torz lelkű emberekkel, akiknek többsége már felelős döntésre sem tud jutni, mert a látszat rabjává vált, akik életének az a legboldogabb pillanata, amely azonos időtávolságban van az elmúlt és az elkövetkező válságtól". Megítélése szerint mindenki torz lelkületű emberekké vált, "mert belénk nevelték a változtathatatlanságot és a bűntudatot". Tatabánya polgármestere arról a célról beszélt, hogy "az elcsatolt területeken háro m nemzedék után hitüket, kultúrájukat és nyelvüket megtartó testvéreink szabadon egyenrangú polgárokként élhessenek". Bencsik János szerint meg kellene értetni a politikusokkal, hogy támogassák azon határon túli magyar közösségek jogát az autonómiához, ame lyek ezt igénylik. Az első világháború után épült emlékművet a Tatabányai Polgári Körök Szövetsége, a Növekvő Életfa Egyesület, az önkormányzat és egyéni képviselők hozzájárulásaiból újították fel, másfél millió forintért. Az elesettek már kivehetetlené halványult ne veit a hadiözvegyek nyilvántartásából gyűjtötték össze, s időtálló gránitba vésték - mondta el az MTI kérdésére Rochlitz György, a Növekvő Életfa Egyesület elnökhelyettese. vissza
