Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-30
21 a bizonytalanság. Az a fajta baloldali politikus, akinek szellemiségét leginkább a lakiteleki mélymagyarsághoz hasonlítható mélyszlovákság jellemzi. Magyarán: megvan benne az a nacion alista stich, amelynek a magyar politika piacán is nagy a keletje. Szigeti László, a Kalligram Kiadó igazgatója, Magyar Naracs, június 15. A program súlypontja nyilvánvalóan gazdasági kérdések lesznek: az eddigi privatizációs gyakorlat és az adó politika felülbírálása, a kettős áfarendszer bevezetése, a szociálisan gyöngébb rétegek igényeinek figyelembevételével az eddigi 19%kal egykulcsos adórendszer átalakítása, az egészségügyi reform leállítása és mérsékeltebb formában való folytatása. Nagy kérdés emellett a tárcák megoszlása. tervezett, 1516 miniszterből álló kormányban abszolút túlsúlya lesz a Smernek. Fico pártja 11 tárcára tart igényt, kettőkettő vagy kettőhárom jut a két koalíciós partnernek, ráadásul a parlament elnöki pozícióját i s igénylik. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag egypárti kormány alakul két olyan párt támogatásával, melyek a kényelmes, 85 mandátumos többséget biztosítják a 150 fős parlamentben. Az SNSt és a HZDSt szimbolikusan kielégítik kétkét olyan tárcával, melye k számukra fontosak. Hogyha Fico – látva a kezdeti negatív reagálásokat – erős kézben tartja a kabinetjét, akkor az mondhatjuk, tulajdonképp minden egy kézbe fut össze. Robert Fico négy évig ellenzéki sorban készült arra, hogy baloldali kormányfő le gyen, és tíz nap bőséggel elegendő volt neki ahhoz, hogy ezt lerombolja. Fico szerdai döntésével az ország sorsát szabta meg néhány évre, mert a Szlovákiában tizenhat éve egymással szemben álló és összebékíthetetlen két politikai nemzedék egyikének alaptíp usát jelenítette meg. Azt az alaptípust, melynek megteremtője és megtestesítője az a Vladimír Meciar, akinek most Fico az utódjaként jelenítette meg önmagát. A választás eredményei első alkalommal kínáltak fel más, korábban sosem kínálkozó lehetőséget, his zen Meciar most először gyöngült meg olyannyira, hogy marginális politikussá zsugorodott. Martin Simecka, a pozsonyi SME főszerkesztője Nem kell előre katasztrófától félni, a magyar sajtó "katasztrófakormány" kifejezése erősen publicisztikus leeg yszerűsítése a kérdésnek. A nagy kérdés az, hogy sérülhetneke olyan jogok, vívmányok, melyek a kisebbségeket érintik. Ez ma senki se tudja megmondani. Hólapátmetaforával: akkor vegyük elő a lapátot, amikor már esik a hó, előtte ne hadakozzunk vele. Ho gyha ennyi minden múlik rajta, Robert Fico milyen politikusegyéniség? – Rengeteget változott. A szlovák politikában hagyományosan mindenki elhagy valamilyen pártot, ő is. Úgy ahogy Magyarországon annak idején a Fidesz megtalálta azt a hatalmas és üres t erületet a jobbközépen, ami az MDF kispárttá válása után betöltetlen maradt, ugyanígy Fico a Szlovák Demokratikus Baloldal nevű párt összeomlása, szétmorzsolódása után meglátta, hogy az egész baloldal pártnélküli – az elmúlt ciklusban csak a kommunisták ke rültek be a parlamentbe, demokratikus baloldali alakulat nem. Közben a nagyon erőteljes reformpolitika kitermelte azt a masszív szavazói bázist egy baloldali pártnak, amellyel választást lehetett nyerni. Ez a folyamat a korábban pártelhagyó Ficót erőtelj esen átalakította, hiszen ő gyakorlatilag – némi túlzással – most Szlovákia egyik felét, a szavazóbázis egyharmadát képviseli.
