Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-30
8 Markó Béla: Így van, és aki azt hiszi, hogy személyes ambíciókról van szó cs upán, téved. A szövetség két, doktrinális szempontból is különböző pártból áll. Tehát bármilyen problémában különbözik a koncepciójuk is. Én azt szerettem volna, ha ez a szövetség az maradt volna, amellyel szövetkeztünk – annak idején a Konzervatív Párt ne m jött számításba – vagy ha a két párt egyesült volna. Sokkal egyszerűbbek lettek volna a tárgyalások. Valószínűleg annak idején a közös "ellenséggel", a PSDvel szemben szövetkeztek. Miután elérték a céljukat... ROMPRES: De volt egy közös kormányprogram juk is. Markó Béla: Az RMDSZ tesz a leggyakrabban utalást a közös kormányprogramra, bár eredetileg nem is vettünk részt a kidolgozásában. Később újratárgyaltuk és belefoglaltuk az RMDSZ céljait. Ezért emlegetjük a közös kormányprogramot. A kollegáink vis zont nem nagyon emlegetik. ROMPRES: Látjuk, a dolgok úgy mennek, ahogy mennek a koalícióban. A KP 6 hónapos határidőt szabott meg a kormányban maradásra vagy kilépésre. Ilyen körülmények között, mit gondol, milyen lesz a politikai paletta 2007. január el seje után? Valóban az előrehozott választások felé haladunk? Markó Béla: Nem mondhatom, hogy 2007ben előrehozott választások lesznek, de január elseje után fel kell ráznunk ezt a koalíciót, újra kell gondolnunk a céljainkat, újra kell tárgyalni a kormán yprogramot, át kell alakítani a kormányt, vagy új kormányt kell létrehozni. Ezt a kormányt most csak a tehetetlenségi erő viszi előre. Mindnyájan tudjuk, hogy nem veszélyeztethetjük a politikai stabilitást, nem játszadozhatunk az európai integrációval. Jan uár elseje után azonban nem tudunk továbblépni anélkül, hogy újraértékelnénk a kapcsolatunkat. A KP bölcs döntést hozott azzal, hogy legalább hat hónapig kormányon marad. Bár eléggé furcsa kívánság, hogy feltételül a terveik elfogadását szabták. Egy kormán ykoalícióban nem lehet egyoldalú feltételeket szabni. ROMPRES: Visszatérve a 20002004es id őszakra, amikor az RMDSZ a PSDkormányt támogatta. Össze tudná hasonlítani azokat a megvalósításokat, amelyeket az RMDSZ akkor ért el, azokkal, amelyeket 2004 után tudott elérni? Markó Béla: Ha leltárt kellene készítenem, akkor 20002004 között kisebbség ügyi szempontból az RMDSZ többet elért. Az akkori kapcsolataink egyszerűbbek és világosabbak voltak. A PSD kormányozott, mi a parlamentben támogattuk. Szükségük volt a szavazatainkra, ők tudták ezt. Kölcsönös volt az érdekünk. 2001ben elfogadtuk a helyi k özigazgatási törvényt, amely előírja, hogy azokban a helységekben, ahol a kisebbség a lakosság 20%át teszi ki, ki kell tenni a kétnyelvű feliratokat, az anyanyelvhasználatot a helyi közigazgatásban. 2003 után módosítottuk az alkotmányt és bevittük az anya nyelvhasználat jogát az igazságszolgáltatásban. Ez annak idején nagyon fontos volt. Ezekkel szemben a kisebbségi törvény nem hoz sok újdonságot. Ezért nem értem a törvénytervezettel szembeni kemény ellenállást. Tehát 2001ben elfogadtuk a helyi közigazgatá si törvényt, 2003ban módosítottuk az alkotmányt. Létrehoztunk néhány iskolát Máramarosszigeten vagy Aradon. Megoldottuk a státustörvény alkalmazását. Ez el őnyt jelent a jelenlegi koalícióval szemben. ROMPRES: Mit gondol a magyar közösség az RMDSZ kormányzati tevékenységéről és a koalícióról? Tett önöknek szemrehányást? Markó Béla: A magyar közösség bízik az RMDSZben. Ez meglátszott a választások idején és azután is. Az RMDSZ ellenzőit nem sokan támogatják, mert a magyarság meg van győződve arról, hogy az RMDSZ érhet el haladást az etnikumközi kapcsolatok építésében. ROMPRES: Apropó kisebbségi törvény. Mivel magyarázza a 800 módosító javaslatot? Optimis ta? Markó Béla: Dönteni kell a vitáról, mert igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a 800 módosítás megvitatása a plénumban, anélkül, hogy a bizottságon átment volna, évekbe telik. ROMPRES: Hogyan jutottak idáig? Miért nem ment át a bizottságon? Markó Béla: Az, hogy nem egy, hanem három bizottságban akarták megvitatni, furcsa volt. Szerintem így akarták lelassítani, blokkolni a vitát. Tehát a plénumban dönteni kell arról, mit teszünk a továbbiakban.
