Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-01
6 Az Államreformbizottság vezetője ambíciózus jogász, akit azonban az ország pénzügyi szakemberként ismer. Az 51 éves Draskovics Tibor karrierje a Pénzügyminis ztériumban indult, oda visszavisszakanyarodott, ám a kitérők sem voltak haszontalanok: egy fúziót menedzselő bankvezetőként, egy kormányfő első számú közvetlen munkatársaként sok mindenből okult, tanult - pénzügyminiszterként Gyurcsány Ferenc mentette fel , s ő hívta most vissza egy új posztra. A Fejlesztési Kabinet vezetője halk szavú menedzser, akinek határozott véleménye van a politikáról is. A 38 éves Bajnai Gordon közéleti pályára készült, ám sikeres üzletember lett belőle, neve ott van a száz leggaz dagabb magyar között. A CAIB Értékpapír Rt. vezetőjeként vált ismertté, ott bábáskodott több nagy tőzsdeügyletnél. Ezután az egyik legnagyobb magyar magánvállalkozás, a Walliscsoport vezérigazgatói székét foglalhatta el. Innen lépett tovább: a már angol kézbe került Budapest Airport elnökévé nevezték ki, de a nagy feladat még váratott magára. A Kormányzati Szolgáltató Központ első embere messziről érkezik - DélAmerikából. Szetey Gábor szigorú és következetes vezető hírében áll. A Philip Morris Magyaror szág HRigazgatójaként figyeltek föl munkájára. Jelenleg a multi argentinai személyzeti főnökeként a három ottani gyár és kétezer alkalmazott tartozik hozzá. Argentinai kinevezését a helyi sajtó annak idején a külföldi menedzserek "partraszállásának" folya matába illesztette, az amerikai Jim Raporte vezérigazgató megjelenésével együtt. Az ottani vélemények szerint mindkettőjük délamerikai megbízatása része volt a világcég központját is érintő fiatalítási és dinamizálási hullámnak. A Philip Morris a dohányár uiról ismert, tulajdonosa, az Altria nagy szereplője az élelmiszerpiacnak is. Magyarországon mindkét ágazatban jelen van, de már csak forgalmazóként, mert egri dohánygyárát és budapesti édességüzemét bezárta. vissza Pénzfoga dás Népszabadság • Dr. Flamm Benedek László • 2006. június 1. Jó ideje közhelynek számít, hogy el kell kezdeni a közigazgatás korszerűsítését. A reform részeként olyan intézmények is kellenek, melyek képesek működtetni 2007től az EUforrásokra épülő pályáztatási rendszert. Ellenkező esetben nagy gondok lesznek: késői döntések a projektekről, a kifizetések több hónapos csúszása. A csatlakozás óta sok ezer hazai pályázó szerzett már k eserű tapasztalatokat arról, mennyire befolyásolja az uniós pénzekhez való hozzájutást a közigazgatás teljesítőképessége. A "túlhizlalt" állami apparátus bizony nem volt túl hatékony az EUforrások felhasználásában. Az első nemzeti fejlesztési tervből megp ályázható támogatásoknak eddig kevesebb mint 30 százalékát fizették ki nyílt pályázati úton. Túl sok az érintett minisztérium, rengeteg a párhuzamosság, nem érvényesül kellőképp a központi koordináció és kevés az uniós források kezeléséhez értő, menedzserg ondolkodású köztisztviselő. Ezzel magyarázható, hogy a pályáztatás érdemi munkáját zömmel friss diplomás munkatársakra bízták a különböző állami hivatalokban. Hogyan rendezhetik át a tervezett reformok a jelenlegi támogatási rendszert? A szociális és a foglalkoztatáspolitikai minisztérium összevonásakor figyelni kell az utóbbi tárcánál működő, egy uniós fejlesztési programért felelős hatóságra. A hatóság több háttérintézmény segítségével végzi a pályáztatást, amely jelentősen átalakulhat a változtatással . A háttérintézményekkel is kapcsolatos az a javaslat, hogy radikálisan csökkentsék a központi pénzekből finanszírozott közhasznú társaságok és közalapítványok számát. Ez teljesen indokolt. De a döntéshozóknak tudniuk kell, hogy ez a lépés tucatnyi olyan s zervezetet érint, ahol jelenleg több ezer EUpályázat szerződéskötését vagy a kifizetések során felmerült problémákat intézik. Ha azzal számolunk, hogy legkésőbb januárban jelennek meg az új uniós pályázati kiírások, akkor az intézményrendszert júliusra működőképessé kell tenni. Így talán elegendő lesz az a 45 hónap, hogy a kormányzati apparátus felkészüljön a források kezelésére. Az új struktúrát ráadásul el kell ismertetni az EUval. Ez a folyamat sok időt vesz igénybe, és számos érdekkonfliktussal jár hat. El kell kerülni, hogy megismétlődjék, ami 2004ben történt, amikor előbb hirdették meg az első felhívásokat, mint ahogy az intézmények többsége felkészülhetett volna a nagy mennyiségben beérkező pályázatok elbírálására. A "tanulási idő" számos miniszt ériumban fél évet, bizonyos esetekben ennél több időt is igény- be vett. Most lényegesen jobban kell teljesíteni; jövő évtől tízszer nagyobb lesz a lehívható összeg, mint 2004 után.
