Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-26
11 – Gondolja, hogy ez elegendő lesz a Muravidék felemelkedéséhez, ahol az országos átlagot többszörösen meghaladja a munkanélküliség? – A gazdasági át alakulás az ottani vállalatokat sem kímélte. Több tönkrement vagy jelentős leépítésekre kényszerült. Tény, hogy a Muravidék vezeti a munkanélküliségi listát, a magyarlakta területen azonban a helyzet nem rosszabb, mint máshol. Örvendetes, hogy egyre több ú j vállalat alakul, külföldi cégek telepednek le itt, és még többre van remény, mert határon átívelő együttműködésben Lendva és Lenti együtt pályáznak uniós forrásokból fejlesztési pénzekre. A határ magyar oldalán élő szlovén közösség is sok gonddal küzd, á m az utóbbi időben néhány régi problémát sikerült megoldani. Remény van rá, hogy a következő években sor kerül a művelődési házak és iskolák rekonstrukciójára. – Országaink immár két éve az Európai Unió tagjai. A szlovénoknak, ahogyan a magyaroknak is, vol tak bizonyos várakozásaik ezzel kapcsolatban. Mi valósult meg ezekből? – A szlovénok elvárásai teljesültek, hiszen közvéleménykutatások szerint elégedettek az uniós tagsággal. A sikert azonban nemcsak a gazdaságban érezhető pozitív következményekből kell megítélni, vannak más hozadékai is, különösen a fiatal nemzedékek számára, akik között egyre nő a külföldi egyetemeken tanulók aránya. Ennél persze még többre számítunk: az elfogadott uniós költségvetési irányelvek alapján a 2007 – 2013as időszakban 4,5 mil liárd euró vissza nem térítendő támogatásra a fejlesztési alapokból. – Szlovénia azonban rövidesen nettó befizető lehet az unióban. Hogyan fogadja ezt a munkájáért aggódó szlovén közvélemény? – Arra számítunk, hogy az uniós tagországok megnyitják a munkae rőpiacukat. Több országba már most is mehetnének, a szlovén embereket azonban nem csábítja a külföldi munka, vagyis a kormánynak a határokon belül kell több munkahelyről gondoskodnia. Egy kis országnak fontos, hogy polgárai ragaszkodjanak hozzá. Mi lenne, ha mindenki elmenne? – Szlovénia az új tagországok közül elsőként lép be a monetáris unióba jövő év január 1jén. 2008 első fél évében pedig EUelnök lesz. Milyen következményekkel jár ez? – Szakértők szerint a közös valutára való áttérés nem okoz sokkot S zlovéniában. Az infláció már hosszabb ideje az uniós átlag alatt van, a költségvetési hiányt is sikerül az előírt szint alatt tartani. Az árakat a fogyasztási cikkeken márciustól euróban is fel kell tüntetni, hogy az embereknek elég idejük legyen megszokni az új valutát. A monetáris unióba való belépéstől azt várjuk, hogy mindennapi életünket és a külfölddel folytatott gazdasági együttműködésünket megkönnyítse, hiszen annak révén közvetlen összeköttetésbe kerülünk az EU nagy piacával. Ami az uniós elnöksége t illeti, nagy megtiszteltetés és még nagyobb kihívás számunkra. – A szlovén közvélemény megosztott volt a NATOtagság kérdésében. Két év tagság után hogy látja, megbarátkoztak az emberek például a hadsereg korszerűsítésének költségeivel vagy szlovén kato nák válságövezetekbe küldésével? – Két kiképzőtiszt Irakba küldése a közelmúltban valóban nagy vihart kavart. Tisztában kell legyünk ugyanakkor azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Szlovénia a NATOba lépéssel magára vállalt, hogy például a GDP előírt h ányadát hadserege korszerűsítésére fordítja, s részt vesz a szövetség békemisszióiban. vissza Kényes viták a határon 2006. június 26. (10. oldal) Sebestyén Imre A horvát rendőrség a szlovén – horvát határnak „a még véglegesen meg nem határozott szakaszán” letartóztatott három szlovén polgárt, amiért illegálisan léptek át a szomszédos országba. Legalábbis ez a horvát indoklás. Pedig a három szlovén egyike ki sem lépe tt saját udvarából, két látogatója pedig hivatalos minőségben érkezett hozzá felbecsülni az árvízkárt. Az eset még tavasszal történt, s valóságos karikatúrája a horvát – szlovén határvitának: kié is a szlovén Josko Joras udvara. A férfit bevitték a határren dőrségre, a másik két letartóztatottat – Daniel Starman koperi ügyvédet és Dejan Slajpah bírósági kárfelmérőt – pedig az udvarban tartóztatták le. Csak Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter intervenciójára engedték szabadon őket. A szlovén külügyminisztér ium tiltakozó jegyzéket adott át a ljubljanai horvát nagykövetségnek az újabb egyoldalú lépés miatt, amelylyel Zágráb igyekszik prejudikálni a határprobléma megoldását. A szlovének figyelmeztetnek, hogy a horvát magatartás ellentétes a szlovén – horvát megál lapodással, hogy tiszteletben tartják a Szlovénia függetlenülésének pillanatában fennálló állapotot, hogy elkerüljék az incidenseket a még meg nem határozott határszakaszon.
