Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-23
10 Szerbia, amely a függetlenné válásról szóló május 22i montenegrói népszavazás előtt nyíltan támogatta az uniópártiakat, június 15én ismerte el a kisebbik tagköztársaság különválását. A függetlenségre szavazók aránya csupán fél százalékponttal haladta meg a megkívánt 55 százalékos szavazati arányt. Mindkét külügyminiszter hangsúlyozta: köztársaságaik nem azért váltak kü lön, hogy sutba dobják történelmi kapcsolataikat, és szándékaik szerint az egyenlőség elvén jószomszédi kapcsolatot építenek ki egymással. vissza Szerbia német segítségét kér a háborús bűnösök elfogásához Belgrád, 2006 . június 22., csütörtök (MTI/dpa/EFE) - Németország segítségét kérte Vuk Draskovic szerb külügyminiszter a boszniai szerb háborús bűnösök elfogásához egy német lapnak adott csütörtöki interjújában. Draskovic találkozót kezdeményezett Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár között, mivel az elősegítheti Radovan Karadzicnak, a boszniai szerbek egykori vezetőjének és Ratko Mladicnak, a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokának az elfogását - szerepel a szászországi Che mnitz város napilapjának adott külügyminiszteri interjúban. "Kostunica nagy érdeklődést mutat a kancellárral történő megbeszélések iránt, és lehetséges, hogy amennyiben segítséget kapunk (Németországtól) akkor megtörténhet a (háborús bűnösök) elfogása és kiadatása" - fejtette ki a szerb külügyminiszter Freie Presse című lapban. Draskovic külön hangsúlyozta a BND német titkosszolgálat "figyelemreméltóan sikeres és hatékony" tevékenységét. Nem ez az első eset, hogy az erőteljes nemzetközi nyomás alatt Belgrád a Szerbiában állítólag aktív külföldi titkosszolgálatok segítségét kéri a háborús bűnösök kézre kerítéséhez, de eddig jobbára a brit Mi6 és az amerikai CIA nevét emlegették ezzel összefüggésben. Az Európai Unió május elején szakította meg a társulási tárgyalásokat Belgráddal, mert nem sikerült elfogni és kiadni a volt Jugoszlávia területén elkövetett emberiesség elleni bűntettek kivizsgálásával és elbírálásával foglalkozó Nemzetközi Törvényszéknek (NT) a srebrenicai mészárlás miatt vád alá helyezett Ratko Mladic volt boszniai szerb katonai vezetőt, aki több mint egy évtizede van szökésben. vissza Szlovákia a választások után: kereszténydemokrata kutyaszorító - ELEMZÉS Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója írja: Pozsony, 2006. június 22., csütörtök (MTI) - Váratlan helyzet állt elő a kormányalakítási tárgyalások első fordulójának végére Szlovákiában: a legszerényebb eredménnyel, 14 mandátummal parlamentbe jutott kereszténydemokratákon (KDH) múlik, hogy a z országnak milyen kormánya lesz. Bejelentették ugyanis, hogy nem fogadják el a 31 mandátumot szerzett Mikulás Dzurinda mégkormányfő (SDKÚDS) tárgyalási ajánlatát. A KDH napok óta azt mérlegeli: vagy szövetkezik a legtöbb, 50 mandátummal győztes balo ldali Smerrel, vagy visszatér a jobboldali kormánypártok sorába - azok közé, akiknek hátat fordítva kilépett a kormányból, és ezzel előidézte az előrehozott választásokat , vagy pedig ellenzékbe vonul. A KDH megosztott, mert az egyik fele nem, a másik azé rt mégis csak kormányozna, de most már nyilvánvaló, hogy Dzurindával semmiképpen. Hiszen először éppen a Dzurinda módszerei elleni kifogásának jelét adva vette a kalapját. Most meg azért nem kér belőle, mert a jobboldalnak Meciar partnerségére is szüksége van, a kereszténydemokraták azonban hallani sem akarnak Meciarról. Ez azt jelenti, hogy a jobboldali KDH ily módon a baloldali Smert segíti kormányra, és elvágta az utat a jobboldali kormányzás előtt. Most, hogy a KDH ismét nemet mondott Dzurindára is , és ezzel szertefoszlatta a jobboldali koalíció reményeit, gyakorlatilag ellenzékbe kényszeríti Dzurindát, akivel csaknem két teljes cikluson át kormányozott. Ez egy régi sérelem gyökeréből ismét előbújt mellékhajtás. Dzurinda ugyanis a rendszerváltásban nagy szerepet vállalt KDH egyik alapítója volt, az a személy, aki a konzervatív pártot liberális elhajlásai és hatalmi ambíciói mentén kettészakította, majd új párt élén, új szövetségesek segítségével 1998ban véget vethettek Vladimír Meciar országlásának. Az egyik akkori szövetségese ebben épp a KDH és a léte érdekében Magyar Koalíció Pártjává (MKP) egyesült egykori három szlovákiai magyar párt volt. Most ez a KDH és a választások eredményeként nála mindössze egy mandátummal többhöz jutott Meciarpárt (LSHZDS) lett a legkelendőbb jegyesek egyike jobb- és baloldalon egyaránt. Meciar egyedül a KDHnak nem kell. Meciar kellett a Fico vezette Smernek, és - fogcsikorgatva ugyan, de - kellett Dzurindának és ugyanígy a 20 mandátummal bíró Magyar Koalíció Pár tjának (MKP) is. A kereszténydemokraták bejelentése után azonban már egyikük sem tudna mit kezdeni Meciar pártjával, aki hétfőn már udvarolt, ezek után pedig hódolni fog a Smernek.
