Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-02
27 Bugár Béla: Meg kell nyitni a kassai kormányprogram és a Benešdekrétumok kérdését, és ha a feltárás folyama tában kiderül, hogy Szlovákia vagy Magyarország sérelmet okozott volna a másik nemzet kisebbségének, akkor itt az ideje a bocsánatkérésnek. Azt senki se várja el a szlovákiai magyaroktól, hogy lezártnak tekintsenek és töröljenek az emlékezetükbol egy olyan – a kassai kormányprogram és a Benešdekrétumok jegyében megélt – idoszakot, melynek során több százezer magyarnak azért kellett bunhodnie az egykori Csehszlovákiában, mert magyar volt. Ivan Gasparovics: A Benešdekrétumok a múltat jelentik. Megnyitásuk nem lenne szerencsés. A II. világháború eldöntötte, mit kell tenni azokkal, akik kiszolgálták a fasiszta rendszert. Az, amit a Magyar Koalíció Pártja a magyarországi politikusok támogatásával követel, ma Szlovákiában teljességgel elfogadhatatlan. A Benešd ekrétumokat a holocausthoz hasonlítani nagyon eros dolog. Václav Klaus: A Benešdekrétumok érinthetetlenek. Az a követelés, hogy nyilvánítsuk oket semmissé, nem más, mint a történelem átírására és a status quo megváltoztatására irányuló törekvés. Egyenlos égjelet tenni a II. világháború borzalmai és a szudétanémetek háború utáni kitelepítése közé elfogadhatatlan. Mindnyájan tudjuk, milyen történelmi pillanatban születtek a Benešdekrétumok, s minek voltak a következményei: egy tébolyult, megrázó, tragikus h áborúnak, amelyet nem Csehszlovákia robbantott ki. A dekrétumok alapján ma már senkit sem ítélnek el, de azok történelmi szempontból a cseh jogrend szerves részét képezik. A cseh parlament 2002. április 24én egyhangúlag megerosítette, hogy érvényben mara dnak a második világháború után a csehszlovákiai németeket és magyarokat kollektíve megbélyegzo Benešdekrétumok. Orbán Viktor: A Benešdekrétumok nem állnak összhangban az Európai Unió jogrendjével. Magyarország azt várja, hogy uniós belépése után Cseho rszág és Szlovákia hatálytalanítja oket. Magyarország számára elfogadhatatlanok a Benešdekrétumok, amelyek a szinte semmiféle bunt el nem követo magyarokat a szudétanémet nácikkal és a szlovák fasiszta vezetokkel állították egy sorba. Miroslav Kusý: Itt a z ideje, hogy a Szlovák Köztársaság politikai vezetése végre bocsánatot kérjen a saját polgáraitól, a rajtuk, a szlovákiai magyarokon megesett sérelmekért, amiért annak idején az állam nem úgy bánt velük, ahogyan a saját polgáraival bánnia kellett volna , hanem a gonosztevoknek kijáró bánásmódban részesítette oket, jóllehet, nem voltak azok. Edmund Stoiber: Prága téved, ha azt hiszi, hogy vége a vitának, a kérdés le van zárva. A vita csak most kezdodik igazán, s én mindent megteszek azért, hogy a szudét anémetek elégtételt kapjanak a sérelmekért. vissza Román állampolgárság vérségi alapon? KAPU, 2006. június 2. Bukarestben még liberális román politikusok egy része is vérség i alapon adna a moldovaiak számára román állampolgárságot. A volt román külügyminiszter, Teodor Melescanu egyértelmuvé tette, hogy nem területi, hanem vérségi alapon kellene állampolgárságot adni az országhatárokon túl élo románoknak. „A vér szava mindenek felett” – üzeni a liberális szenátor, aki szerint diszkriminatív lenne a többségi románsággal szemben, ha az ország területén élo kisebbségek etnikai alapon élveznék saját anyaországuk oltalmát – írja a Krónika magyar közéleti napilap. Az erdélyi lap érdek esnek tartja ezen érvelést, hisz egyes román szenátorok a magyarok vonatkozásában épp az etnikai alapú autonómia híveit fosztanák meg román állampolgárságuktól. Ezen az állásponton volt például Ilie Ilascu, a Nagy Románia Párt egyik szenátora, aki a moldov aiak román állampolgárságáról szóló tegnapi szenátusi vitán gyorsított eljárást sürgetett a moldovaiak ügyében. A szenátus szerdán elutasította ezeket a javaslatokat. A Krónika azonban elgondolkodtatónak tartja, hogy Bukarestben mennyire a logikának ellent mondó érvelésekkel próbálják egyszerre etnikai alapon támogatni a román állampolgárság megszerzését és a határon túli románok autonómiatörekvéseit, de egyben mindenáron megakadályozni ennek magyar vonatkozású változatát. (HUNSOR medencefigyelo) vissza Ukrajna: krími tüntet ő k Juscsenko távozását követelik STOP, 2006. 06. 02. 08.39 Viktor Juscsenko ukrán elnök távozását követel ő aláírásgy ű jtési akcióba kezdtek egy NATOellenes nagygy ű lés szervez ő i a krími Feodoszijában, ahol napok óta tart a tiltakozás egy amerikai katonai szállítóhajó kikötése miatt. Leonyid Hracs, a Krími Kommunista Párt els ő titkára, az ukrán parlament képvisel ő je a nagygy ű lésen azt mondta: "Az amerikaiak gátlástalanul viselkednek az egész földgolyón, most eljutottak a Krímig és Ukraj náig is." "Ukrajna
