Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-22
26 Ukrajnában véget ért a politikai bizonytalanság STOP, 2006. 06. 21. 10.36 Megszületett a megállapodás az új kormánykoalícióról Ukrajnában az elnök pártja és a narancsszín ű forradalomban résztvev ő szövetségesei között. Roman Bezszmertnij, a Viktor Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk tárgyalóküldöttségének vezet ő je szerdán a kijevi törvényhozásban bejelentette: megállapodást kötöttek a k özös kormányzásról a Julia Timosenko volt kormányf ő vezette tömörüléssel és a szocialistákkal. A megállapodással véget ér a három hónapig tartó politikai bizonytalanság, amely a március 26i parlamenti választásokat követte, és amelyben egyik párt sem kapo tt többséget. A narancsszín ű forradalomban résztvev ő pártok a választásokat követ ő en ugyan azonnal összeültek, de nem tudtak felülkerekedni a szövetségük korábbi felbomlását is okozó megosztottságon. vissza Megalakulhat az u krán narancsszín ű koalíció Népszava, 2006.június 22. Hosszas viták és kölcsönös vádaskodások után, az utolsó pillanatban megállapodtak a kormány megalakításáról a rendszerváltó narancsszín ű koalíció pártjai. A megeg yezés tényét Viktor Juscsenko pártja, a Mi Ukrajnánk is meger ő sítette. A megegyezés értelmében Juilija Timosenko asszony visszatérhet a miniszterelnöki bársonyszékbe. A három párt, a Timosenko tömörülése, a Mi Ukrajnánk és a szocialisták, a kormányprogramb an is megállapodtak. Mindez egyben azt jelenti, hogy a rendszerváltó pártok, amelyek közös összefogással ű zték el Leonyid Kucsma államf ő t és embereit a hatalomból 2004 végén, megállapodtak az újrakezdésben. E tömörülések kapcsolata ugyanis csakhamar válsá gosra fordult. Viktor Juscsenko elnök és Julija Timosenko kormányf ő asszony között ugyanis hamar kiütköztek a nézetbeli különbségek. Timosenko radikális szakítást akart a múlttal, Juscsenko azonban úgy vélte, hogy a radikalizmus révén ideológiailag még táv olabb kerülne Kijevt ő l az oroszbaát keleti országrész. A két politikus gazdasági érdekkonfliktusokba is keveredett. A krízis csúcspontján, tavaly szeptemberben Juscsenko menesztette a kormány élér ő l a jellegzetes frizurájáról ismert politikusn ő t, s a Mi U krajnánk politikusát, Jurij Jehanurovot nevezte ki a kormány élére. Az ukránok azonban egyre elégedetlenebbek voltak a kabinet munkájával. Mindez a március 26án megrendezett választáson vált nyilvánvalóvá, amelyet viszonylag nagy fölénnyel nyert meg Leony id Kucsma egykori bizalmasa, Viktor Janukovics a Régiók Pártjával. Timosenko asszony blokkja a második lett, Juscsenko pártja pedig messze leszakadva mögöttük a harmadik. A narancsszín ű pártok már kezdett ő l fogva közölték, egymással kívánnak koalícióra lép ni, ám a kormányalakítási tárgyalások újra és újra zátonyra futottak. A pártok egymást vádolták a tárgyalások kudarcáért. Múlt héten aztán úgy látszott, végképp cs ő döt mondanak a tárgyalások, mert a szocialisták ragaszkodtak a parlamenti elnöki poszt megsz erzéséhez, a Mi Ukrajnánk azonban nem volt hajlandó elfogadni a követelést. A szocialisták végül lemondtak err ő l. Julija Timosenkót várhatóan egy héten belül nevezi ki miniszterelnöknek Viktor Juscsenko. Egyel ő re megjósolhatatlan, hogy a három párt meddig képes együttm ű ködni. Népszavainformáció vissza Közös transzatlanti érdekek Népszava, 2006. június 22. "Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikája és a transzatlant i együttm ű ködés" címmel rendezték tegnap a Magyar Atlanti Tanács ötötik atlanticizmus konferenciáját. Az EU és az Egyesült Államok egymásrautaltságáról beszélt a tanácskozást megnyitva Bánlaki György, a szervezet nemrégiben újjáválasztott elnöke. Magyarors zág a mérsékelten veszélyeztetett államok közé sorolható - mutatott rá Ivancsik Imre, a HM államtitkára a hidegháború utáni kihívásokat elemezve. Magyarországnak elemi érdeke, hogy részt vegyen a Balkán hosszútávú stabilitásának és békéjének biztosításában - hangsúlyozta. Az államtitkár elismerte, a közvéleménnyel nehéz megértetni, miért kell szerepet vállalnunk térségünkt ő l nagy távolságra, globális missziókban. A kib ő vült szerepvállaláshoz az atlanti szövetségnek többletforrásokra lenne szüksége, ám a tag államok jórésze nem hajlandó ezt finanszírozni. Magyarország sem képes teljesíteni NATOvállalásait, idén csupán a GDP 1,16 százalékát tudjuk védelemre fordítani. Az új transzatlanti konszenzus megteremtésének fontosságáról beszélt Michael Rühle, a szövets ég politikatervezési és beszédírói osztályának vezet ő je. A NATOf ő titkár beszédírója szerint a "felvilágosult atlanticizmus" jegyében kell átalakítani a szövetséget. Rühle úgy vélte, a NATO és az EU viszonya jelenleg túl ideges, túl korlátozott, de keresik a módját, hogy a katonai szövetség "kemény" és az unió "puha" kapacitásait hogyan lehet a közös célok érdekében felhasználni. Troels Froling, az Atlanti Szerz ő dés Társaságának f ő titkára
