Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-22
9 A levélíró kitért a határon túliak problémáira is. Felhívta George Bush figyelmét arra, hogy „az önrendelkezési jog (...) univerzális jellegű lett. A határon túl élő magyarság – a magyar nép egyharmad része – mégis mind a mai napig nem élhet ezzel a joggal, sőt, diszkriminációnak és erőszaknak van kitéve". – A szabadságszerető magyar nép nem érdemli meg ezt a sorsot. Az '56os forradalom és a vasfüggöny 1989es, magyarországi megnyitása nélkül ma nem lenne demokrácia Közép- és KeletEurópában, s Eur ópa nem szabadult volna meg a kommunizmustól és a totalitarizmustól – vélte Eva Maria Barki, majd azzal folytatta: „Az Egyesült Államok – mint az egyedüli nagyhatalom – kiemelt felelősséget visel az egész világért. Ez a felelősség a magyar népre is vonatko zik". Befejezésül, a jogvédő reményét fejezte ki, hogy George Bush nem érkezik üres kézzel Budapestre, és kezdeményezni fogja a magyar nép ellen elkövetett igazságtalanságok jóvátételét, „hogy begyógyuljon az eleven seb Európa közepén". ------------------------------------------------------------------------------- A Nemzetközi Erdély Bizottság (NEB) 1987ben, Nicolae Ceausescu diktatúrája idején alakult, amikor az erdélyi magyarság drámai helyzete miatt összefogó szervezetek csatlakoztak Eva Maria Barki munkájához. A NEB csúcsszervezet, ahol a tagok nem személyek, hanem a világszerte működő erdélyi ügyekkel foglalkozó egyesületek. A szervezet fő tevékenysége az 19871990 közötti időszakra esik, amikor az erdélyi magyarok nem tudták képviseltetni magukat. Abban az időben a NEB rendszeresen információkkal látta el a médiát, de a különböző államok kormányait és a nemzetközi fórumokat is, valamint képviselték az erdélyi magyarságot az amerikai kongresszusban. Eva Maria Barki nyilatkozataiból kiderül: jogi alapokra hivatkozva vitatja a trianoni békeszerződés érvényességét. A szerződést diktátumnak tartja, „mert azt nem előzte meg tárgyalás, s a nemzetközi jogászok egyértelműen azt mondják, hogy ilyen alapon egy szerződés semmisnek tekinthető". A bécsi ügyvédnőt először 1994ben, majd 1998ban három évre nemkívánatos személynek nyilvánították a román hatóságok. A jogász ugyanis több erdélyi városban tartott előadást, és az autonómia, illetve a föderalizmus eszméjéről kifejtett gondolatait a román vezetés az ország alkotmánya elleni támadásnak ta lálta. vissza Plénum előtt a kisebbségi törvény Cseke Péter Tamás A közel hét hónapja húzódó és igen kevés eredménnyel kecsegtető bizottsági viták után a jövő héttől e gyenesen a Képviselőház plénuma elé kerül a kisebbségi törvény tervezete. Élve a házszabály adta lehetőségekkel az RMDSZnek sikerült tegnap elérnie ezt, hogy a parlament alsóháza ne várja meg a jogi, az emberjogi és az oktatási szaktestület közös jelentés ét. Márton Árpád frakcióvezető javaslatára a tervezet szövege a közel nyolcszáz benyújtott módosító indítvánnyal együtt az első napirendi pontja lesz a Képviselőház jövő keddi ülésének. "Ha a bizottságban folytatódott volna a törvény tárgyalása, soha nem jutottunk volna a végére. Így talán sikerül kimozdítani a holtpontról a véget nem érő vitát" - mondta az ÚMSZnek Márton Árpád. Tájékoztatása szerint ezt a döntést a frakcióvezetők tanács hozta meg tegnap délben, a javaslatot a Szociáldemokrata Párt és a NagyRománia Párt képviselőházi csoportjának vezetője utasította el. Márton nem rejtette véka alá, mi áll az RMDSZ stratégiájának hátterében. Mint elmondta, a szövetség arra alapoz, hogy kisebbségi törvény mellett a plénumra több más, Románia uniós csatla kozásához fontos jogszabály elfogadása vár. "Így senkinek sem érdeke, hogy a törvényhozás lebénuljon. Arra számítunk, hogy sikerül közös megoldást találnunk a tervezet mielőbbi elfogadására" - tájékoztatott a frakcióvezető. A parlament nyári ülésszaka egy ébként a jövő hét végéig tart, amit a képviselők megtoldanak egy hét rendkívüli ülésszakkal, s a honatyák augusztusban várhatóan ismét egy hétre összeülnek ledolgozni törvényhozási hátralékaikat. Mint ismeretes, a kisebbségi törvény azután került az alsóh ázba, hogy a Szenátus 2005. október 24én leszavazta a tervezetet. A Képviselőházban a jogszabályt a törvényhozási eljárásnak megfelelően előbb az illetékes szakbizottságoknak kellett véleményezniük, a három testületnek pedig a benyújtott módosító indítván yok alapján jelentést kellett írniuk a plénum számára. A véleményezések hamar megszülettek, a jogi, az oktatási és az emberjogi bizottság pedig előbb különkülön kezdte meg a tervezet vitáját, ám végül - éppen a munka felgyorsítása érdekében - az a döntés született, hogy a három testület közös jelentést fogadjon el.
