Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-22
7 A Sme szerint Orbánhoz és Paroubekhez hasonlatos a szlovák kormány megalakításával megbízott Fico Pozsony, 2006. június 21., szerda (MTI) - Egy év se kellett hozzá, hogy a visegrádi országokban egymást követő választások nyomán KözépEurópa kettéosztódjon, mert a szombaton lezajlott választásokon Szlovákia más irányt vett, mint Magyarország és Csehország, hiszen azzal, hogy a választó k felhozták az élre Robert Ficót, az ország nem Prága és Budapest irányát, hanem Lengyelországét vette fel - vélekedik a Pozsonyban megjelenő liberális lap, a Sme cikkírója, aki Ficót Orbán Viktorhoz és a baloldali cseh Jirí Paroubekhez hasonlítja. Ha nem is meggyőző többséggel, de Prágában és Budapesten a választók elhajoltak a populizmustól és a szélsőségtől, így paradox módon mindét országban a kevesebbet ígérő pártok győztek a többet ígérők ellenében. "Szlovákiában és Varsóban ennek fordítottja tört ént. Győzött a hatalom megszerzése érdekében akár az ördöggel is szövetkezni kész populizmus, a mi esetünkben és a lengyelekében a szélsőségesen nacionalista párttal is szövetkezni kész erő" - utal a lap az IránySzociáldemokrácia (SmerSD) nevű, Fico veze tte párt azon erőteljes hajlandóságára, hogy a kormányzás megszerzése érdekében szövetségre lépjen a féktelen magyarellenességéről elhíresült Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetőjével, Ján Slotával és a magyarokban nemkülönben rossz emlékeket idéző Vladimír M eciar vezette NéppártDemokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (LSHZDS) is. "Ráadásul - írja a szerző, Peter Morvay - a Smer populizmusa vérségileg veretesebb annál, mint amit a hozzá legközelebbi szomszédpolitikusok, Orbán Viktor és Jirí Paroubek produ káltak." Kifejti: a cseh szociáldemokraták régi és még ma is tiszteletre méltó pártnak számítanak, bár újkori vezetőik többsége, Zeman, Gross és részben Paroubek a ludasak abban, hogy a párt különféle gazdasági és korrupciós érdekkörök laza társulásává tor zult, soraikban azonban még mindig vannak meggyőződéses szociáldemokraták, akik elvetik, hogy a kommunistákkal szövetkezzenek. "Némi jó Orbán Fideszében is található" - fogalmaz a cikkíró, aki szerint a Fideszben "minden kétely ellenére is sokan vannak azok, akik nagyon is érthető módon kitartanak a kormányzó posztkommunistákkal szembeni ellenszenvük mellett, amiért azok nem hajlandók a saját múltjukkal leszámolni." A cseh szociáldemokraták pártjában és a Fideszben "legalább egyként jelen vannak a szabá lyos demokrácia azon eszmei gyökerei, amelyekhez ugyan gyakran hűtlenek voltak, de amelyeket soha nem adtak fel. Ezzel szemben a - szlovákiai választáson 29,1 százalékkal győző - Smer már eredetileg is vegytiszta populista pártként jött létre és ezen mit s em változtat az a körülmény, hogy saját legitimációja érdekében felfalta a (szlovák) posztkommunisták és szociáldemokraták maradékait. A Smer esetében már a kezdetektől sem lehettek senkinek illúziói atekintetben, hogy nem csupán egy érdekközösség, hanem e gyfajta hatalomszerző részvénytársaság létrejöttének voltunk a tanúi, melynek részvényeiért a hatalom osztogatásával fizetik majd a hozadékot" - írta a SME. vissza Albert Rohan szerint Koszovó függetlensége a fizetség a milo sevici rezsim bűntetteiért Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. június 25., szerda (MTI) - A bécsi szerbalbán tárgyalások lebonyolításával megbízott ENSZdiplomata, Albert Rohan szerint Szerbiának déli tartománya függetlenségéve l kell fizetnie a milosevici rezsim koszovói bűntetteiért, és Belgrád nem újíthatja meg valamikori uralmát Koszovóban. Az ENSZfőtitkár koszovói különmegbízottjának, Martti Ahtisaarinak a helyettese a Politika című belgrádi napilapban szerdán megjelent egyoldalas interjúban meglepő nyíltsággal tárja fel a véleményét Koszovó jövőjéről. Szerinte a tartomány jogállását illetően elfogadható lenne minden megoldás, amelyben kiegyezik a szerb és az albán fél, de - tette hozzá - "nem reális az az elvárás, hogy Koszovó - amely független állammá akar válni - elfogadjon idegen határokat". Az osztrák diplomata szerint a jelenlegi koszovói helyzet egyenes következménye a milosevici agresszív politikának, miközben Belgrádban hajlamosak azt gondolkodni, hogy a kosz ovói történelem a NATOcsapatok bevonulásával 1999ben kezdődött, amikor kezdtek elmenekülni a szerbek az ellenük elkövetett bűntények miatt. "A koszovói autonómia megfosztásával és a koszovói nép elnyomásával kezdődött minden. Erről nem feledkezhetünk meg... Szerbiának nincs semmilyen joga ahhoz, hogy megújítsa egykori uralmát Koszovóban. Ezt el kell fogadni. Ha én dönthetnék Szerbia nevében, akkor inkább az önállóságot és az Európai Unió felé vezető utat választanám" - mondta Rohan. A diplomata a "múlt századbeli gondolkodásnak" nevezi azt a felvetést, hogy Szerbia lemondana örökségéről, történelméről és gyökereiről, ha lemondana Koszovóról. "Tény, hogy vesztes háborúk után sok ország elvesztette kulcsfontosságú területeit. Vessenek egy pillantást Magyarországra... Lehet, hogy most Szerbia került sorra, de lehet, hogy nem, mert e két helyzet között mégsem lehet párhuzamot vonni.... Talán azt hiszik, hogy a németek
