Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-21
27 döntését megel ő z ő en, amelyekben a Felix fed ő név alatt vállalati jelentéseket tev ő Voiculescuról bebizonyosodik, nem volt szekus . vissza Budapest ve ndége George W. Bush Népszava, 2006. június 21. A térség reformfolyamatainak folytatására buzdít majd beszédében az amerikai elnök. Ma este érkezik Budapestre az Egyesült Államok 43. elnöke. George W. B ushnak a mostani az els ő magyarországi látogatása. Jóideje esedékes volt már ez, hiszen Bush a térség legtöbb országában már vizitált, a magyar f ő város azonban valahogy mindig kimaradt az elmúlt évek során az elnöki útiprogramból. Jobb alkalom aligha kínál kozhatott volna, mint az 1956os magyar forradalom 50. évfordulója. Bush elnökr ő l gyakorta mondják, életében majdnem mindig az édesapja, George H. W. Bush nyomdokaiban járt. Igaz ez a budapesti látogatásra is, noha persze nagyon különböz ő id ő szakban, más n emzetközi és hazai helyzetben kerül sor a 41. elnök fiának látogatás á ra. Id ő sebb Bush történelmi fordulóponton, a középeurópai és a magyarországi rendszerváltás évében látogatott Magyarországra, s érkezését ünnepl ő tömegek fogadták. Ő volt az els ő hivatal ban lév ő amerikai elnök, aki Magyarországra ellátogatott, s a vizit valamiféleképpen a demokratikus átalakulás egyik szimbóluma lett. Ma is emlegetik a "laza" amerikai gesztust, ahogy a szemerkél ő es ő ben az elnök széttépte el ő re megírt beszédét és néhány s pontán mondatot szólt az emberekhez. Ez még az els ő öbölháborút megel ő z ő en történt, s a gy ő ztes háború után id ő sebb Bush, ha lehet, még népszer ű bb lett. Ronald Reagan egykori alelnöke azonban kevéssé figyelt a gazdaság realitásaira, s elhanyagolta konzerva tív támogatói bázisát, s így egy terminus után távozni kényszerült a Fehér Házból. Fia, amikor 2000ben - a floridai újjáválasztási skandalum után, legfels ő bb bírósági közbenjárással - megválasztották, megfogadta: ebben nem követi az apai példát. Másodszor ra, 2004ben ifjabb Bushnak meggy ő z ő többséggel sikerült gy ő znie, s í gy bevonult a két hivatali id ő t szolgáló elnökök sorába. Majd elválik, hogy a nagy államf ő k között emlegetike majd a tankönyvek, de kétségtelen, hogy kivételes történelmi kihívással kell ett szembenéznie. Elnökségét meghatározza az Egyesült Államok területe elleni els ő terrortámadás, a 2001. szeptember 11i öngyilkos merényletek a New Yorki Világkereskedelmi Központ és a washingtoni védelmi minisztérium, a Pentagon ellen. Az eddig példátl an, kereskedelmi repül ő járatokat fegyverként használó terrorakciók sokkolták Amerikát, s missziót adtak a célját keres ő , a nemzetközi politikában korábban járatlan új elnöknek. George W. megfogalmazta a Bushdoktrínát: aki nincs velünk, az a terroristákkal van. Bush elnökségének alighanem egyik csúcspontjaként emlegetik majd, amikor a World Trade Center romjain, hangosbeszél ő vel a kezében az amerikai szabadság megvédését ígérte a heroikusan dolgozó ment ő alakulatoknak. Az elnök népszer ű sége az egekbe szökött , az amerikaiak mellett felsorakozott a nemzetközi közvélemény. Valamennyien new yorkiak voltunk. Széleskör ű támogatással indulhatott meg az öngyilkos robbantásokat kivitelez ő AlKaida terrorszervezetnek menedéket adó tálib rezsim ellen a katonai offenzíva . George W. Bush nem a bölcs apai megfontolásokat, inkább a reagani örökséget tartotta szem el ő tt, amikor hadat üzent a "gonosz tengelye" államainak. S noha a jelenleg vádlottak padján ül ő , háborús b ű nökkel vádolt Szaddám Huszeinért egyetlen könnycseppet s em ejt a világ, Bush "választott háborúja" körül egyre csak sokasodnak a kérd ő jelek, er ő södnek a kétségek. Második hivatali idején félidejéhez közeledve ifjabb Bush népszer ű sége mélypontra zuhant, ahonnan csak az utóbbi id ő ben - számottev ő fehérházi személ ycserék nyomán - kezdett ismét felfelé kapaszkodni. Az iraki háború körüli ellentmondások, nemzetközi jogi tisztázatlanságok megterhelték az Egyesült Államok és európai szövetségeseinek viszonyát is. A magyar diplomácia er ő feszítései is hozzájárultak ahhoz , hogy a számunkra is olyannyira fontos transzatlanti kapcsolatrendszer túllépett a feszültségek id ő szakán. Az euroatlanti vit á k középpontjában ma az iráni atomvita áll, az óceán mindkét partján komoly érdekek f ű z ő dnek ahhoz, hogy a feszültségre diplomácia i megoldást sikerüljön találni. George W. Bush ugyan a korábban tervezett, ám a kijevi kormányátalakítási viszontagságok miatt meghiúsult ukrajnai vizit helyett iktatta programjába a budapesti megállót, de erre a látogatásra már jóideje készült, s 1956 ötv enedik évfordulója a legkiválóbb alkalmat szolgáltatta az ideutazásra. Simonyi András, hazánk washingtoni nagykövete korábban lapunknak nyilatkozva rámutatott: az évforduló önmagában nem lett volna elegend ő indok a budapesti megállóra, ehhez az is hozzájár ult, hogy kiváló a két ország kapcsolata. Minden hivatalos megnyilatkozás elégedetten szögezi le, hogy a kétoldalú viszony egyetlen rendezetlen problémája az egyoldalú magyar vízumkötelezettség ügye. Ahogyan a budapesti Bushlátogatást bejelent ő fehérházi közleményben is hangsúlyozták: a NATOtag Magyarország az Egyesült Államok megbízható szövetségese, s Washingtonban nagyra értékelik a magyarok szerepvállalását a balkáni stabilizációban, az afganisztáni és az iraki m ű veletekben, a terrorizmus elleni fellé pésben. Méltányolják a magyar demokratikus átalakulás vívmányait és országunk készségét arra, hogy tapasztalatait megossza a régió más átalakuló államaival. Úgy tudni, hogy George W. Bush a Citadellán mondandó beszédében, amellett, hogy megemlékezik az 195 6os évfordulóról, a reformfolyamatok továbbvitelére buzdít
